Apáti Ferenc alelnök elmondta, a sokéves átlagnál valamivel jobb, a tavalyinál mindenképpen kedvezőbb termésre számítanak, de nem lesz kiugróan magas a hozam.
Ennek megfelelően,
a fogyasztói árak a tavalyihoz képest valamelyest mérséklődnek,
A következő másfél hónap termelői árainak alakulása viszont szinte megbecsülhetetlen.
Az alelnök elmondta, sok a bizonytalanság az időjárás és az európai piaci folyamatok tekintetében, illetve még mindig vannak bizonytalanságok a várható mennyiségben és minőségben, amelyek ráadásul fajtánként és termőkörzetenként is jelentős eltéréseket mutatnak.
A cseresznye-szezon a Rita fajtával május közepén indult, az első jelentős korai fajta, a Bigarreau Burlat betakarítása május 20. és 30. között kezdődik. Az első osztályú cseresznye fogyasztói ára most kilogrammonként 1200-1800 forint.
Június közepétől, a nagyobb mennyiségek megjelenésével, kilogrammonként 400-800 forintos fogyasztói ár várható,
bár a cseresznye piacán pár nap alatt is jelentős árváltozások történnek - ismertette az alelnök.
Hozzátette, a meleg miatt a szokásosnál 5-7 nappal előrébb tartanak a szezonban.
A cseresznye termőterülete az elmúlt évtizedben az ezredforduló környéki ezer hektárról jelentősen nőtt, jelenleg Magyarországon mintegy 2800 hektár. A terület növekedésének hátterében elsősorban az áll, hogy egyre több termelő tér át a cseresznyetermesztésre a nagy tőkeigényű, kevésbé rentábilis vagy kockázatosabb gyümölcskultúrákról, mint az alma, a körte, az őszi- és a kajszibarack.
Az éves termésmennyiség az elmúlt tíz évben 5 és 18 ezer tonna között ingadozott,
az ágazat termelési értéke az évjárattól és piaci viszonyoktól függően 2-4 milliárd forint között volt.
A cseresznye 3-4 százalékos részarányt képvisel a magyar gyümölcságazatból a termőterület, a termésmennyiség és a termelési érték vonatkozásában egyaránt. A termés erősen függ az időjárástól, a cseresznye az egyik legrosszabb termésbiztonságú gyümölcs.
A termés 70-80 százalékát belföldön értékesítik, a többi a külföldi piacokra - döntően a szomszédos országokba - kerül, az importált cseresznye mennyisége elenyésző.
A belföldön értékesített termés nagyobb hányada a kiskereskedőkhöz - a frisspiacra - kerül, a többi a feldolgozóiparban hasznosul.
A legjelentősebb termesztőkörzetek Pest, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében találhatók.
A gyümölcs munkaerő igénye a betakarítás időszakában magas, hektáronként 600-1200 munkaóra, és a munkaerő-hiány jelentősen korlátozza az ágazat fejlődését.