Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Véget ért az olcsó munkaerő kora, ma már a nagyobb hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások előállítása fontosabb, amit a hazai versenyképesség és termelékenység szintjének emelésével lehet elérni – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt a Zsigmond Király Egyetem versenyképességről szóló konferenciáján. Hangsúlyozta, hogy
2010 óta több fordulatot is sikerült végrehajtani a magyar gazdaságban: ilyen volt a többek között a költségvetés stabilizálása, a munkaerő-piaci fordulat, és a növekedés fenntarthatóvá tétele, most a versenyképességi fordulatra kell koncentrálni.
Az eddig megtett fontos lépések között említette a fegyelmezett költségvetési politikát, a munka becsületének visszaállítását, a fedezet nélküli költekezés megszüntetését, és a családok biztonságának megteremtését.
A munkahelyek számának növelése, az államháztartási folyamatok rendezése és az államadósság hét százalékpontos csökkenése megteremtette a stabilitást, amire a versenyképességi fordulatot alapozni lehet.
Előadásában elsőként említette a fiatalok hazánkban tartását és a használható nyelvtudás megszerzését. Kiemelte, hogy tavaly már kevesebb munkavállaló ment külföldre, és a bérfelzárkózás folytatását jelölte meg a versenyképesség és termelékenység javításának egyik kulcskérdésének.
Utalt a hat évre kötött bérmegállapodásra, amelynek feltétele, hogy éves szinten legalább hat százalékkal emelkedjenek a reálbérek.
Mint mondta, minőségi javulásra van szükség a munkaerő, az oktatás és az állami szolgáltatások terén. A közmunkaprogrammal kapcsolatban kiemelte, hogy
50 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak létszáma, de még mindig 150-160 ezren vesznek részt ebben a programban, ezt a számot a jövőben tovább kell majd csökkenteni.
Az adórendszerrel kapcsolatban elmondta, hogy 2022-re a visegrádi államok átlaga alá szeretnék vinni az adó- és járulékterheket.
A versenyképességet növelő eszközök közül kiemelte a digitalizációt is. Varga Mihály kitért arra is, hogy bár hazai kis- és középvállalatok köre adja a munkahelyek több mint 70 százalékát, a cégek fele nem rendelkezik honlappal, és a menedzsmentismereteknek is híján vannak.
Hangsúlyozta, azért is kell a kisebb vállalatokra összpontosítani, mert
a nagyvállalatokhoz mért termelékenységi különbségük 3-4-szeres.
Az uniós pénzekkel kapcsolatban leszögezte: a vállalkozások fiskális alkoholizmusát meg kell szüntetni, vagyis azt a gyakorlatot, hogy a vissza nem térítendő uniós forrásokra várnak, csak ebből szeretnének fejleszteni.
