Ez a jövő: körforgásos gazdaság. De mi is ez tulajdonképpen?

Kids playing on the sea contaminated with plastic waste at the fisherman's settlement, Kali Adem, North Jakarta on Thursday, March 15, 2018. Based on research by Jenna Jambeck, a researcher from the University of Georgia, USA, which was released in 2015, Indonesia on the second ranks in the world as a contributor to plastic waste in the oceans, reaching 187,2 million tons. This figure is just below China which contributes 262,9 million tons of plastic waste to the oceans. In response, the Indonesian government pledged to reduce plastic waste in the sea by up to 75% by 2025. (Photo by Aditya Irawan/NurPhoto)

Eddig a vállalatok környezetbaráttá válása főként az üvegház típusú gázok kibocsátásának csökkentésére irányult. Most már azonban valamennyi szennyezőanyag kibocsátásának megelőzése a korszerű környezetvédelem célja. De hogyan oldható ez meg?

A körforgásos gazdaság az, amikor a termelésből és fogyasztásból visszamaradó felesleget, akárcsak a megunt terméket és a hulladékot

újrahasznosítjuk, ahelyett, hogy az ökoszisztémánkat szennyeznénk velük.

A körforgásos gazdaságot két másik kifejezéssel is szokták illetni: az egyik a bölcsőtől-sírig (cradle-to-grave) sémát felváltó cradle-to-cradle (bölcsőtől-bölcsőig) ciklus, vagyis, amikor mindig újjászületik az anyag, ismét felhasználják - írja a Piacésprofit.hu.

A másik jelszó a "zárt körök" (closed loops), mely kifejezés azt jelenti, hogy az anyagok áramlásából semmi sem kerül ki feleslegesen, hanem minden anyag körforgásszerűen mindig más-más funkciót kap.

Vagyis a szükségtelen anyagokat nem semmisítik meg, hanem belőlük új anyag készül.

Ma már a vállalatok, illetve a szemétszállítással és megsemmisítéssel foglalkozó önkormányzatok egyaránt felismerték, hogy nemcsak a légkör szén-dioxid-koncentrációjára kell összpontosítani,

hanem a lakosság jelentős mértékű környezetszennyezésére is.

A körforgásos gazdaság történetéről és lényegéről egész estét betöltő dokumentumfilm született Closing the Loop címmel, melyet a Föld napján, 2018. április 22-én mutattak be.

A cégek és az önkormányzatok rájöttek, hogy a lakosság is jelentős környezetszennyező erő - ez így nem mehet tovább Forrás: NurPhoto/Aditya Irawan/NurPhoto/Aditya Irawan

Miután éveken át dolgoztam a fenntarthatóság ügyéért, meg vagyok győződve róla, hogy egy forradalom küszöbén vagyunk, ami nem kisebb, mint annak idején az ipari forradalom volt. Véget ért a félelemkeltés és a vállalatok démonizálásának ideje

- nyilatkozta Dr. Wayne Visser, a film társproducere, aki 28 könyvet írt már zöld témákban. "Alapvető, hogy nem tudjuk a végtelenségig folytatni a gazdasági növekedést egy véges bolygón. Másrészt a növekedés nemcsak kiutat jelent a szegénységből, hanem inspirációt is minden társadalom számára, szegénynek és gazdagnak egyaránt."

Már nem a környezetszennyezés csökkentése, hanem az újrahasznosítás az új vezérelv,

hiszen kizárólag ezzel a módszerrel, vagyis a körforgásos gazdasággal tudjuk megőrizni a növekedést a bolygónk környezetének károsítása nélkül.

A dokumentumfilm előzetese a YouTube-on tekinthető meg.

A teljes cikk itt olvasható el.