Zajlik a bérfelzárkózás a nyugati országokhoz

Vágólapra másolva!
A bérek növekedésének aránya az alacsony fizetésűek esetében a legnagyobb - nyilatkozta Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri tanácsadója a Magyar Hírlapnak.
Vágólapra másolva!

A lap hétfői számában elmondta, hogy a legutóbbi, február havi átlagkereset 23,4 százalékkal volt magasabb, mint a két évvel korábbi azonos időszaki érték. Hozzátette, több tényező összetett hatására emelkednek évek óta a bérek, például tavaly és az idén is jelentősen nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum is. A minimálbér két év alatt közel negyedével nőtt, a garantált bérminimum pedig ennél is jóval nagyobb mértékben, negyven százalékkal.

Egy újabb tényezőként megemlítette, "hogy 2017-ben a 4,3 százalékos bruttó hazai terméknövekedésünk már a foglalkoztatásbővülés - 1,6 százalék - két és félszerese volt, ami azt jelenti, hogy jóval több eredményt termeltünk, jóval hatékonyabban dolgoztunk 2017-ben, mint korábban".

A tanácsadó közölte azt is, hogy zárul az olló a legalsó és a legfelső kereseti sávok között, ami azt mutatja, hogy az országon belül zajlik a bérfelzárkóztatás. Kifejtette, az uniós átlaghoz viszonyítva szintén elmondható, hogy zajlik a bérfelzárkóztatás, a nyugat-európai országokhoz képest azonban olyan jelentős volt a lemaradás, hogy "még sok olyan év kell, mint a tavalyi és az idei, hogy elégedettek lehessünk".