Kiszámolták, mennyibe kerül a pollenszezon a felkelő nap országának

TO GO WITH STORY "HEALTH-JAPAN-HAYFEVER-WEATHER" BY SHIGEMI SATO This picture taken on March 5, 2014 shows employee Takahiro Sasaki of Japan's novelty electronics shop Thanko showing a battery powered pollen protection hood "Kafun blocker" in Tokyo. The beekeeper-like nylon hood, which claims "shuts out 99.99 percent of pollen" by taking air through a fan and a filter on its top is a popular product to protect from hayfever. Spring in Japan famously brings explosions of pink and white cherry blossoms that provide a beautiful backdrop for picnics across this nature-loving country. But it also heralds a mass outbreak of facemasks and speciality goggles intended to fend off clouds of pollen that make noses stream and eyes itch. AFP PHOTO / Yoshikazu TSUNO / AFP PHOTO / YOSHIKAZU TSUNO

Több módon is megsínyli Japán gazdasága a tavaszi allergiaszezont – jelentik a Dai-Ichi Life Research Institute nevű japán kutatóintézet munkatársai. A pollen és más allergének szezonális terjedése ugyanis a munkavállalók jelentős részének kényelmetlenséget okoz, sokukat viszont komolyan meg is betegíti. Ezen pedig sok pénzt bukik az ország.

2018 különösen nehéz év lesz az allergiásoknak Japánban. Az allergiás reakciók jelentős részéért felelős pollen koncentrációja az ország egyes részein már most a duplája a tavalyinak. Különösen a fővárosban, Tokióban kritikus a helyzet, ahol meredeken emelkedik a szénanáthások száma.

A problémás fák gyökere a második világháborúig nyúlik vissza

A szénanáthások nagy bánatára, a főváros és környékének újrafásítási programjában, a második világháború után, rengeteg cédrus- és ciprusfélét telepítettek Tokió körzetében. Ezek a növények a fő felelősei a pollen magas koncentrációjának.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a főváros saját felmérése szerint, lakosainak mintegy fele szenved ilyenkor szénanáthától.

Tokió lakosainak mintegy fele szenved a szénanáthától a pollenszezonban Forrás: AFP/Yoshikazu Tsuno

Ez az allergiások számának drámai emelkedését mutatja. 2008-ban, tíz éve, még csak a város lakóinak harmada küzdött a szénanáthával.

A hatóságok már 2006-ban megkezdték a fák és az allergén növények cseréjét kevesebb fejfájást és tüsszögést okozó zöldekre. Ám úgy tűnik, a munka sziszifuszi, ha nem egyenesen kilátástalan.

Évente 7 millió dolláros költséggel, nagyjából 60 hektárnyi területen tudják elvégezni a növényzet cseréjét.

A szakemberek elmondták, ennél gyorsabb vagy nagyobb területet érintő haladásra azért nincs mód, mert ügyelniük kell a talaj szerkezetére, annak stabilitására is. Ha túl nagy területről tüntetik el egyszerre a fákat, úgy az földcsuszamlással, erózióval, és más problémákkal járhat.

A mérleg nyelve kedvezőtlen irányba billen

Az allergiaszezon közvetlen gazdasági hatásai akár kedvezőnek is tekinthetők, már amennyiben ekként lehet tekinteni az allergiásoknak ajánlott készítmények, pollenszűrő maszkok és más eszközök forgalmának növekedését.

Elemes pollenvédő eszközzel a pollenkoncentráció ellen Forrás: AFP/Yoshikazu Tsuno

Például csak idén márciusban 184 millió dollárt, azaz közel 49 milliárd forintot költöttek a japánok a szénanátha elleni szerekre, jelenti a gyógyszeripari elemzőcég, az Anterio. Ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy ez 50 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos hónapjához képest, és egyben 10 éves rekordot is a készítmények forgalmában.

A mérleg nyelve azonban kedvezőtlen irányba billen a végén.

Pollenszezonban megnő a maszkok és az allergiásoknak szóló készítmények forgalma, de mindent egybevetve, a japán gazdaságnak sokba kerül a pollen Forrás: AFP/Yoshikazu Tsuno

Az allergiások munkateljesítményét oly mértékben befolyásolja a pollen ezekben a hetekben, hogy

azon a japán gazdaság 1,8 milliárd dollárt bukik a Dai-Ichi közgazdászainak számításai szerint.

Ez közel 480 milliárd forint.

Tokiót jelenleg mintegy 30 ezer hektáron veszik körbe pollentermelő fák. A faállomány teljes cseréjének költségét jelenleg néhány milliárd dollárra taksálja a városvezetés. Az ökológiai szempontokat is figyelembe vevő szakemberek úgy becsülik, 100 és 200 év közötti időtartamra lesz szükség a növényzet teljes megújításához.