Szénre cserélték tanszereiket iskolatáskáikban a gyerekek

This photo taken on August 30, 2011 shows a man allowing a group of children to play with his kitten beside a street in Rason in North Korea. North Korean authorities are trying to revive the area as the North's economy falters under the weight of international sanctions imposed over the regime's pursuit of ballistic missiles and atomic weapons, while the country is desperately poor after decades of isolation and bungled economic policies, and is grappling with persistent food shortages. AFP PHOTO / GOH CHAI HIN / AFP PHOTO / GOH CHAI HIN

Már az iskolás gyerekek is megérzik az észak-koreai szén külföldi felvásárlását tiltó szankciót, illetve annak hatásait – számol be arról a Daily NK, az Észak-Koreával foglalkozó szöuli hírportál. A lator államban élő források szerint ugyanis a bányászcsaládok, iskolába járás helyett, gyerekeiket magukkal viszik a szénfejtőkbe, vagy épp házról házra árultatják velük az energiahordozót.

Miután a szankciók elvágták a külföldi keresletet, az észak-koreai szén ára meredeken zuhanni kezdett. Ez a kiváltó oka annak a fejleménynek, amelyről a hírportálnak nyilatkozó források számoltak be.

A megélhetést veszélyezteti az árcsökkenés

A szénbányászatból élők most sokkal kevesebb pénzt kapnak az energiahordozóért, mint korábban. A helyzet komoly: családok megélhetése került veszélybe, ezért azok gyerekeiket is bevonják a munkába, hogy az általuk kitermelt mennyiség kompenzálja az árcsökkenés miatt kieső bevételt.

Ez a magyarázata annak, hogy iskolás gyerekek reggelente, vagy épp hajnali órákban, nem az iskolába indulnak, hanem a szénfejtőkbe.

A szénexport tilalmát a kitermelésből élő családok már közvetlenül is megérzik Észak-Koreában Forrás: AFP/Ed Jones

A szén kitermeléséből és eladásából élő családok ugyanis nagyon megsínylik az árzuhanást. Így, ugyanazért a bevételért, jóval nagyobb mennyiséget kell értékesíteniük, mint korábban, amihez pedig utódaik segítségére is szükség van.

A beszámolók szerint, a gyakran tíz év körüli gyerekek az anyjuknak segítenek a szén szállításában.

Iskolatáskáikban nem egyszer 15-20 kilogramm szenet visznek és naponta ötször fordulnak.

A jelenségről a tapasztalatok a világtól elzárt ország egyik nyugati tartományából, Phjongan-ból származnak. A beszámolók szerint, itt a szenet közvetlenül értékesítik a leginkább vállalkozóként leírható szénkitermelők, akiknek – és családjuknak – ez jelenti a fő bevételi forrást.

Észak-Koreában nem ismeretlen a gyerekmunka, most szénbányász családok gyerekei kell hogy szüleiknek segítsenek Forrás: Getty Images

Egy táskányi szén 1000 wont, azaz kb. 12 dollárcentet ér a vásárlóknál. Ez 20-25 forintnak felel meg. A kukorica kilogrammja jelenleg 25 dollárcent körül mozog.

Korábban jobban ment

A szankciók előtt jobban megérte szenet bányászni Észak-Koreában. Az is bevett gyakorlat volt, hogy valaki fizetett alkalmazottakkal végeztette a munkát. Most viszont

nem találni olyan „vállalkozót”, akinek lenne arra lehetősége, hogy fizetésért alkalmazzon másokat.

Észak-koreai gyerekek Forrás: AFP/Goh Chai Hin

A beszámolók azt is megerősítik, Észak-Phjongan-ban a gyerekeknek is egyre korábban kell kelniük ahhoz, hogy segíthessenek szüleiknek a szén értékesítésében. A szénből élő családoknak, úgy tűnik, nincs más választásuk, mint a gyerekeket is bevonni a munkába. Az ő feladatuk, hogy az előző napokban a termelés helyéről elhordott szenet eladják. Ezért gyakran ajtóról ajtóra járnak, közvetlenül értékesítve azt a háztartásoknak.