Így lesz Kína a világ vezető e-autógyártó nemzete

Masses of vehicles move slowly on a road in a traffic jam during rush hours one day before the National Day and the Mid-Autumn Festival holiday in Shenzhen city, south China's Guangdong province, 30 September 2017. Tens of millions of Chinese travellers hit the road and rails on Sunday (1 October 2017), leading to train delays and traffic jams on the first day of the extended national golden week public holiday. An extra day has been added to annual week-long National Day break because the Mid-Autumn Festival falls on October 4 this year. As a result, Chinese travellers are expected to make about 710 million trips to domestic destinations over the break, a 10 per cent increase on last year's total, according to the China Tourism Academy, a government think tank. The holidaymakers were expected to spend a combined 590 billion yuan (US$88.6 billion), 12 per cent more than at the same time last year, the think tank said. About 14 per cent of domestic tourism spending occurs during the National Day break. The mass movement, second in scale only to the Lunar New Year exodus, is again putting the transport system under great pressure. Traffic had surged on the country's expressways, which were open to small cars free of charge from Sunday to October 8, state broadcaster CCTV reported.

Kína a gazdaság több területén is igyekszik élre törni, de az elektromos autók gyártásába különösen sok energiát fektetnek. Jövőre már legalább négy kínai autógyártó és három kínai kézben lévő startup fog kocsikat árulni az Egyesült Államokban. Emellett a BYD, Warren Buffett támogatásával az elektromos buszok gyártását kezdi meg Kaliforniában, a Baidu pedig a Microsofttal és az Nvidiával karöltve fejleszti saját önvezető platformját. Néhány éven belül a kínai elektromos autók eláraszthatják a világot.

A globális autóipar ismét elindulhat a fellendülés útján, hiszen Kína eltörölte azt a két évtizedes jogszabályt, miszerint az ország autógyártóiban nem lehet 50 százalék fölött a külföldi tulajdon. Ez komoly lökést adhat a Volkswagennek és a Fordnak, hogy nagyobb szeletet hasítanak ki a világ legnagyobb autógyártó országának piacából.

A Tesla számára is jól jön a változás, hiszen így egy teljes mértékben saját tulajdonban lévő gyárat tudnak nyitni Kínában.

Illusztráció Forrás: Imaginechina/Shan he - Imaginechina/Shan He

Ezt a forgatókönyvet már láttuk korábban is, akkor éppen az okostelefonok gyártásának területén. Kína gyorsan az élre került ebben a technológiában, és lekörözött olyan, korábban sikeres országokat, mint Finnország, Svédország, Japán, Németország és az Egyesült Államok.

Tavaly a világ öt legnagyobb mobiltelefon-gyártója közül három már kínai vállalat volt.

A márkahűség azonban az egyik legnagyobb nehézség a kínai autógyártóknak. Ugyanis hogyan fog meggyőzni egy amerikait, hogy váltsa le a Ford F-150 pickup kocsiját egy kínaira, vagy éppen egy japánt arról, hogy cserélje le a Toyotáját? Doug Betts, a J. D. Power alelnöke szerint első körben arról kell meggyőzniük a piacot, hogy szükség van az autóikra.

Illusztráció Forrás: AFP/Imaginechina/Xu Wenge

Bob Lutz, a GM egykori alelnöke szerint a kínai autók inkább a japán és a koreai márkákkal tudnak versenyre kelni, hiszen az átlagos amerikai nem vesz ázsiai autót. Lutz hozzátette, hogy a kínai gyártók erőteljesebb megjelenése nem az amerikai cégek piaci részesedését csökkentené, hanem inkább a többi ázsiai gyártóét, hiszen lényeges különbség van a nyugati autók és a keleti márkák kinézete, felépítése között.

A Kína és az Egyesült Államok közötti vámháború sem tesz jót az autóiparnak. Kína áprilisban bejelentette, hogy további 25 százalék vámot szeretnének kivetni az olyan, nagyjából 50 milliárd dollár értékű amerikai importokra, mint a repülőgépek és az autók.

A döntéssel így nagyjából azonos szintre kerülnek a kínai vámok azzal az értékkel, amit a Trump-kormányzat importvámjai jelentenek az ázsiai szállítóknak.

Illusztráció Forrás: AFP/Imaginechina/Dycj

De ez nem fékezi a kínai terjeszkedést, hiszen csak az elmúlt öt évben 31 milliárd dollárt költöttek a tengerentúlon, és részesedést szereztek komoly alkatrészgyártó vállalatokban és autógyártókban is. A befektetők csoportját Li Shufu vezeti, aki a Geely Group sikerének köszönhetően még a 80-as években gazdagodott meg. Később a Volvo és a Lotus tulajdonosa is volt, valamint ő a legnagyobb részvényese a Daimlernek és a London Black Cabs vállalatnak.

A Tencent, Ázsia legnagyobb internetes vállalata, is belépet az autópiacra, hiszen legutóbb 1,8 milliárd dollárért vásároltak 5 százalékos részesedést a Tesla elektromos autógyártóban. Azonban a motor mellett a szoftver is egyre meghatározóbb eleme az autógyártásnak, és érthető, ha a kínai cégek ezen a területen sem maradnának le szívesen. A Baidu, az ország legnagyobb internetes keresőjének tulajdonosa, bejelentette, hogy elindítják a 1,5 milliárd dolláros Apollo befektetési alapot, amelynek keretében több mint száz önvezetőautó-projektbe akarnak befektetni az elkövetkező három évben.

Lítium-termelő Dél-Amerikában Forrás: CRU

Az elektromos autók előállításában sincs lemaradás, hiszen az akkumulátorok gyártásához szükséges alapanyagok bányászatában Kína az élen áll.

A kínai vállalatokhoz kerül például a kibányászott kobalt 60 százaléka, de hasonlóan jól állnak a lítium területén is. A kínai Molybdenum a világ második legnagyobb kobaltbányász vállalata, és jelenleg a 24 milliárd dollárt is meghaladja a vállalat piaci értéke.