Új célpontja lehet a kínai konténerforgalomnak akkor, ha megépül a Velence közelébe álmodott tengeri kereskedelmi bázis. Az Asia Times egyszerűen csak „szuperkikötőnek" nevezi azokat az új fejlesztéseket, amelyek a tengeri árufuvarozás fogadásával kapcsolódnának rá Kína Új Selyemútjára. Az egyik legfontosabb lehet ezek közül a Velencéhez tervezett óriásberuházás, melynek kapcsán azt ígérik: a tengerbe telepített mesterséges szigetek és hullámtörők segítik megóvni a világ egyik leghíresebb városát is a tenger romboló hatásaitól.
Kína hihetetlen sebességgel építi új selyemútját, vagyis azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, melyek révén lényegében az egész világot egyetlen nagy kereskedelmi hálózatba próbálja összefűzni. Ebben persze országok és nemzetközi tömörülések is partnerei.
Ahogy az Origo is beszámolt arról, Skandináviában már tervezik azokat a vasúti fejlesztéseket, amelyekkel a sarkköri tengeri áruforgalomra állnának rá, és arról is, hogy az erősödő Kína már a parányi óceániai szigetállamokra is úgy tekint, mint olyan területekre, ahová érdemes segélyt és kölcsönöket folyatni, valamint saját fejlesztéseket megvalósítani.
Az utóbbi hónapok egyik fontos, hazai vonatkozású bejelentése volt az is, hogy jelentős kínai források érkeznek
a Budapestet Belgrádon és Szkopjén át Pireusszal összekötő vasúti korridor 3 milliárd dollárba kerülő fejlesztésére.
De az Európai Unió is kiemelt fontosságot tulajdonít azoknak a fejlesztéseknek, amelyek révén növelhető a mobilitás a tagországok között, legyen szó akár áruforgalomról, akár az emberek mobilitásáról. A TEN-T, azaz a Transzeurópai Közlekedési Hálózat 2030-as céldátumú korridorjai közül az imént említett mellett, Kína számára különösen fontosak azok a vasúti összeköttetések, melyeken egészen az Ibériai-félszigetre átrakodás nélkül eljuthatnak az áruk Kínából.
Ilyen az, amikor Kína kerül Marco Polo-s hangulatba
A közgazdaság történetének, avagy a történelem közgazdasági vonatkozásainak egyik legérdekesebb vonatkozása az, ahogy Kína látványosan erősödik az elmúlt években. Olyannyira, hogy már nem nagyon van olyan mérvadó szakmai álláspont, amely megkérdőjelezné, hogy az USA-é mögött a kínai a globális világ második legerősebb gazdasága. Egyesek szerint ebben semmi meglepő nincs: egészen a 19. század közepéig, azaz a brit ágyúdiplomácia fénykoráig, Kína gazdasági teljesítménye felért az európai kontinensével, így ami most zajlik, az értékelhető egy sajátos gazdaságtörténeti korrekcióként is.A vasútvonalak és a közúti fuvarozás fejlesztése mellett, elérkezett a kikötők ideje – pontosabban a szuperkikötők csatájának ideje. A velencei projekttel ugyanis nem titkoltan az Kína célja, hogy új kontinentális bejáratot létesítsen a Budapest-Pireusz mellett, valamint hogy Rotterdam és Hamburg kikötőjét hívja versenyre.
Az Európa és Ázsia közötti kereskedelem 85 százaléka jelenleg tengeren zajlik. Peking számára is a legkézenfekvőbb megoldás volt eddig a Szuezi-csatorna használata. Pireusz mellett azonban az utóbbi években mind jobban felértékelődött Velence és térsége. Innen Szlovéniába és Magyarországra is viszonylag könnyen eljuttathatók az áruk, de Kína igazi célja Svájc és Németország kiszolgálása.
Kína nem most kezdett el érdeklődni az olasz kikötők iránt.
Például a genovai konténerterminál 40 százaléka már kínai befektetők kezében van.
Genovában van Marseille után a Földközi-tenger második legnagyobb kikötője.
Amit azonban olasz mérnökökkel és beruházókkal közösen Velencébe megálmodtak, az vélhetően az elmúlt évek egyik legnagyobb kínai vállalkozása lesz Európában.
Az Európai Unió nyilvántartásai szerint a projekt teljes költségvetése 2200 millió euró,
azaz majdnem 700 milliárd forint körül mozog, noha egyes források szerint a végleges költés – a keretszerződések alapján – ennél jóval nagyobb lesz.
Ebből a pénzből a következő paraméterekkel rendelkező kereskedelmi bázis létesülne Veneto tartományban:
A hatalmas beruházás Voops néven fut, ami a Venice Offshore Onshore Port System rövidítése. A fejlesztők azt ígérik: minden vonatkozó rendelkezést betartanak annak érdekében, hogy a közeli Velence városa ne szenvedjen még nagyobb károkat a teherforgalomtól.
Így például az olajtankereket a lagúnákon kívül fogadnák. De fejlesztik a Mose-t, azaz a Modulo Sperimentale Elettromeccanico-t, az árvízi védekezéshez kapcsolódó védművek rendszerét is.
A megépítendő hullámtörőkkel és gátakkal kapcsolatban pedig azt ígérik, azok szintén segítenek megvédeni a világ egyik legkülönlegesebb városát a magas vízállástól.
Ismeretes, hogy Velence óvárosa amellett hogy süllyed, időnként áldozatául esik a tengernek és az időjárási körülményeknek is. Néhány éve a szélsőségesen a magas vízállás miatt bokáig lehetett volna gázolni a Szent Márk téren a kiömlő és csapadék formájában lezúduló vízben, ha a hatóságok nem zárták volna le.
A hatóságok mindenesetre optimisták. Paolo Costa, aki a Velence Kikötői Hatóság, vagyis az egyik illetékes szerv vezetője, azt mondta, a Voops kapacitása kiváltja több kisebb olasz tengeri kikötő forgalmát is. Egyúttal elősegíti azt, hogy Olaszország rajta maradjon a főbb tengeri kereskedelmi útvonalak térképén, és nem utolsó sorban megkönnyíti az európai export számára a hatalmas felvevőpiacnak számító Kína elérését.
A projektet bemutató rövid animációs videó itt tekinthető meg: