A holdraszállást készítik elő és az új Selyemutat támogatják a kilövések

Kína, rakéta, felbocsátás
Vágólapra másolva!
Sűrű idei évet tervezett Kína Nemzeti Űrhivatala, legalábbis ami a kilövések számát illeti. 2018-ban 28 Long March típusú rakétát szeretnének az űrbe küldeni. Legtöbbjükkel műholdakat állítanak pályára. Megvan a válasz arra is, mire kell ez a sok szatellit.
Vágólapra másolva!

Az év első két hónapjában Kína már hét kilövésen van túl. Az egyik februári misszióban, két műholdat is pályára állítottak egy Long March-3B típusú egység fellövésével. Négy évtized alatt, ez a 267. űrküldetése volt ennek a rakétacsaládnak, és úgy tűnik, a távol-keleti hatalom csak most kezd igazán belejönni a visszaszámlálásba.

Nemzeti Navigációs Rendszert szeretne Kína

Kína azért kapcsolt még magasabb fokozatba a műholdak fellövésében, mert szeretnék végre az elvárt módon működtetni a nemzeti helymeghatározó rendszert – írja az Asia Times a Xinhua hírügynökségre hivatkozva. Ez tehát nemcsak távközlési műholdak felbocsátását jelenti.

Sűrű év lesz az idei a kínai űrhivatal számára Forrás: AFP/Str

Peking a pályára állított egységektől azt várja, hogy azok

segítsék az új Selyemúthoz kapcsolódó beruházások optimalizálását a déli és a közép-ázsiai térségekben.

Nemcsak a tervezési, hanem az egyes létesítmények működtetési feladataiban és az útvonalak optimalizálásában is nagy szerep juthat az új objektumoknak.

A kínai vezetés reméli, hogy ennek az erőfeszítésnek még idén, 2018-ban, látható és látványos eredménye lesz.

Tonnákban mérik az űrsikert

A technológiai fejlesztésekért felelős kínai tudományos intézetnél megerősítették, elég szoros az idei menetrendjük. Kiderült az is, nem csak kommunikációs műholdakat, hanem – a tervezett kínai holdraszállás előkészítéseként –

holdszondákat is űrbe kell juttatniuk, illetve az egyiknek le is kell szállnia a Föld kísérőjén.

Kínának a Selyemút miatt egyre több műholdra van szüksége Forrás: AFP/Handout

Kína jelenleg legnagyobb teherbírású rakétája a Long March V. Ez akár 25 tonna hasznos terhet is képes feljuttatni alacsony földkörüli pályára. Tavaly júliusban ilyen rakétával történt egy sikertelen kilövés, ettől függetlenül egyelőre ez számít a teherbírás szempontjából a kínai űrprogram csúcsának.

Ez ugyanakkor még mindig jóval kevesebb, mint az Elon Musk érdekeltségébe tartozó SpaceX Falcon Heavy típusú rakétája.

Ez idén februárban, közel 64 tonna szállítmányt vitt magával.

Úgy tűnik azonban, a kínai törekvéseket ez nemhogy visszaveti, hanem inkább felerősíti. A hírek szerint Pekingből sürgetik a fejlesztőket, hogy a tervezett 2030-as céldátumnál hamarabb készüljön el

a Long March-9 rakéta, amelynek 100 tonnánál is nagyobb lesz a kapacitása.

Kína az ötödik ország – a Szovjetunió, az USA, Franciaország és Japán után –, amely képes volt műholdat pályára állítani. Az elsőt, a Long March-1 típusú hordozót, még 1970-ben küldték fel. Az is valószínű, hogy Kína mind nagyobb arányban fog tengerről indított kilövéseket végrehajtani, különösen a kisebb műholdak fellövésekor. Erre ideális helyszín lehet számára a Dél-kínai tenger egy-egy szigetcsoportja, különösen a Spratly-szigetcsoport, amely – ahogy az Origo is megírta – a kínai terjeszkedés egyik legfontosabb bástyája lett.