Kevesebbet költene az Unió agrártámogatásokra

biogazdaság, illusztráció, Aratásra váró biorizs Kisújszállás határában
Kisújszállás, 2013. szeptember 16. Aratásra váró biorizs Kisújszállás határában 2013. szeptember 16-án. A kisújszállási Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. az idén 960 hektáron termeszt rizst, melyből 100 hektárnyi a biorizs. MTI Fotó: Mészáros János
Vágólapra másolva!
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió következő büdzséjében költsenek kevesebbet a tagállamok az agrártámogatásokra – adja hírül az Euronews.
Vágólapra másolva!

A brexit miatt kell feszesebbre húzni az uniós nadrágszíjat. Ahogy az Origo korábban megírta, az Unió tagállamai számíthatnak arra, hogy a brit kilépés átrendezi a költségvetés struktúráját.

Költségcsökkentés az egyensúly érdekében

Az Unió a kiadások csökkentésével próbálja ellensúlyozni, hogy a brexittel távozik az egyik legnagyobb befizető, Nagy-Britannia. Eközben új területek számára is támogatási forrásokat kell biztosítani a közös büdzséből.

A brexit átrendezi az uniós költségvetés 2020 utáni időszakát Forrás: AFP/Daniel Leal-Olivas

Az agrártámogatások a költségvetés 37 százalékát teszi ki, azaz 400 milliárd eurót költenek a tagállamok gazdák támogatására.

Az Európai Bizottság 15, illetve 30 százalékos vágást javasol. Az elképzelés szerint a kieső támogatásokat a tagállamok helyi szinten pótolhatnák.

Az ágazat képviselői úgy látják, ezzel csak növekedne a tagállamok közötti eltérés.

A jelenlegi támogatási szintre van szükség

A kis és közepes családi gazdaságok érdekeit kell képviselnie az új közös agrárpolitikának (KAP), a jelenlegi támogatási szint nem csökkenhet - szögezte le Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Brüsszelben, az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának ülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva.

A tárcavezető aláhúzta, a KAP keretében nyújtott területalapú támogatások elsődleges feladata, hogy jövedelempótló pénzügyi hozzájárulást nyújtsanak a gazdáknak, akiknek jövedelme továbbra is jócskán elmarad más ágazatokétól.

Ezért Magyarország abban érdekelt, hogy

a közös agárpolitika költségvetése és ezen belül a közvetlen támogatásokra fordítható összegek nagysága 2020 után is legalább a jelenlegi szinten maradjon.

A magyar álláspont szerint, fenn kell tartani a támogatások mértékét Forrás: MTI/Mészáros János

Magyarország elkötelezett abban, hogy az agrártámogatás szintje ne csökkenjen, ha kell, hajlandó megemelni a tagállami befizetését is. Ez azt jelenti, hogy az ország a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százaléka helyett 1,2 százalékkal járulna hozzá az unió költségvetéséhez - tette hozzá.

A miniszter azt is elmondta, az unió egy lépésre van attól, hogy a közös agrárpolitikára vonatkozó egyezség megszülessen, amely meghatározza,

miképpen alakul 2020 után hét éven keresztül az európai unió agrárpolitikája.

Magyarország álláspontja az, hogy kiemelten fontos az agrárberuházások támogatásának fenntartása a vidékfejlesztésben, a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát meg kell őrizni. A tárcavezető szerint az egyik leghatékonyabb a termeléshez kötött támogatás, ezért kiemelten fontos azok 2020 utáni fenntartása. Ez a közvetlen támogatások egyetlen olyan eleme, amely az aktuális termelést, így az európai mezőgazdasági termelés fenntartását, továbbá versenyképességének megőrzését segíti – fejtette ki a szakminiszter.