Túlterhelt menedékházak és inzultált gazdálkodók a szent tehenek ügyében

In this photograph taken on July 20, 2017 a cow stands amidst the traffic on a road in New Delhi. Revered by most Indians, cows are at the centre of political battles and 'lynch mob' attacks, but they are being abandoned in growing numbers and turned away by shelters that cannot cope. The Sri Krishna Gaushala on the outskirts of New Delhi is typical of shelters for homeless cows across India -- struggling to keep up with demand. Authorities in Uttar Pradesh and Haryana states are thinking of building cow shelters in prisons. At one Uttar Pradesh shelter, scores of cows are reported to have died from hunger in recent weeks. / AFP PHOTO / DOMINIQUE FAGET / TO GO WITH 'INDIA-COWS-ANIMAL-RELIGION',FOCUS by ANNIE BANERJI'

Egyre komolyabb tehertétel az indiai gazdaságnak a hinduk szent állatának, a szarvasmarhának az ügye. Ugyanakkor a – lényegében – sérthetetlen tehenek kapcsán egyre mélyülő társadalmi konfliktusokról is érkeznek jelentések, a mérsékelt, illetve világiasabb hinduk és a konzervatív tábor, valamint a muszlim kisebbség között – írja a The Economist. Úgy tűnik, a tehenek ügye olyan bonyolult kérdéskör, melyet India magával hozott a 21. századba.

Széles körben ismert, hogy a hinduk a szarvasmarhát szent állatnak tartják. Vágása, munkára fogása vallási meggyőződésből tilos, ezért India egyes vidéki részein még a fejését is legfeljebb megtűrik vagy az állat egészsége érdekében végzett tevékenységként fogadják csak el. A hindu szent tehén jelenségére számos magyarázat született.

Napjainkban a kérdés jóval differenciáltabb, mint néhány évtizede vagy évszázada: az állat tejét már hasznosítják, az erősödő középosztályban pedig a szárnyas húsok fogyasztása mellett, megjelent a marhahús fogyasztása is - Indiában üzemelnek marha-vágóhidak is. Ahogy arról is érkeznek hírek, hogy az utcán kóborló állatokat a nélkülözők egyszerűen elrabolják. Ám a tehén továbbra is szent állatnak számít, és megannyi politikai-gazdasági konfliktus forrása.

Újdelhiben készült felvétel: megszokott a városokban a bókászló szarvasmarhák látványa Forrás: AFP/Dominique Faget

Utcán kóválygó kiöregedett jószágokat gyűjtenek be

Az India nagyvárosairól élő képhez sokáig hozzátartozott a kóborló, általában elaggott tehenek látványa. A jószágok jellemzően önkiszolgáló módon oldották meg saját ellátásukat, és azt ettek, amit találtak. Ez azonban változóban: az utcai élelmiszerárusok, zöldség-gyümölcs kereskedők mind kevésbé engedik meg az állatoknak, hogy portékáikból lakmározzanak, amelyek aztán a szemétben turkálva próbálnak betevőhöz jutni.

A kóborló állatokat tehénvédő milíciák gyűjtik be,

hogy afféle idősek otthona szerű marha-menhelyre vigyék azokat – igen gyakran megmentve az állatokat attól, hogy befogják és levágják őket azok, akiknek a barangoló marhák jelentik az élelmet, vagy csak egyszerűen húsigényüket akarják kielégíteni.

Egy ilyen "utcai tehénrablást" mutat az alábbi felvétel, amelyet Gudzsarat szövetségi állam Mahemdvad településén rögzített egy biztonsági kamera. A képsoron az látható, hogy az utcán kóborló egyik állatot egy személyautóba tuszkolják:

Akik főként - de nem kizárólagosan - a legalsó kasztot jelentő, és általában igen szegény körülmények között élő „érinthetetlenek” csoportjaiból kerülnek ki. A tehénvédők többsége pedig a szélsőséges, de legalábbis konzervatív meggyőződésű hinduk köréből. Ők nemegyszer szabadcsapatokba szerveződve, botokkal, de előfordul, hogy szúró- és vágófegyverekkel, esetleg lőfegyverrel oldalukon járják az utakat, és – felfogásuk szerint – megmenekítik a marhákat attól, hogy levágják azokat. S ha kell, maguk is rabolnak: egyes beszámolók szerint, az India lakosságának 14 százalékát alkotó iszlámhívők közül az állattartókat,

mind gyakrabban érik atrocitások a tehénvédők részéről.

Elrabolják tőlük az állatokat, bántalmazzák a gazdálkodót, de állítólag meg is gyilkoltak olyanokat, akik a teheneiket azért tartották, hogy aztán vágóhídra adják el őket.

Az egyik, brit alapítású, jelenleg az indiai hadsereg kezelésében lévő tehénfarmon hűtőmosást kapnak az állatok a nyári hőségben Forrás: AFP/Sanjay Kanojia

Csak 2017-ben 37 ilyen támadásról érkezett jelentés. S miközben az ország lakosságának jelentős része nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű élelemhez, India 29 államának többsége tiltja, vagy erősen korlátozza a tehenek leölését.

Radzsasztánban külön tehénjóléti minisztérium működik, Gudzsaratban pedig akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat az, aki szent állatot vág le.

Több más államban pedig a helyi vezetés által támogatott, de legalábbis megtűrt, tehénvédő különítmények járőröznek az államhatároknál és ellenőrzik az arra haladó gépjárműveket.

Az atrocitások a hindu-nacionalista párt 2014-es hatalomra kerülése után szaporodtak meg. A 2010 után jelentett támadások 97 százaléka egyes források szerint a Bharatiya Janata (BJ) politikai formációhoz, illetve azokhoz az államokhoz köthető, ahol hatalomba kerültek. Narendra Modi miniszterelnöknek szűk mozgástere van a kérdésben, és kormánya csak szóban bizonyult határozottnak az esetek és a jelenség kivizsgálásában, mivel nem veszíthetik el háttértámogatásukat sem. Úgy tűnik, Modi és jobboldali kormánya egyelőre a hallgatás stratégiáját választotta.

A "Szelfizz marhával!" kampány egyik rendezvénye, mely kezdeményezés azért indult, hogy megszüntesse a marhák vágását Indiában, és rávegye az embereket, hogy inkább élő állatként hasznosítsák a szent állatot Forrás: NurPhoto/Debajyoti Chakraborty/NurPhoto/Debajyoti Chakraborty

Lehet, hogy nem is a tehenekről szól

Egyes vélekedések szerint, a jelenség valójában nem vallási meggyőződésre, hanem a közösségek közötti ellentétre, elsősorban hinduk és muszlimok konfliktusos viszonyára vezethető vissza. Az utóbbi évek megszaporodó tehénvédő akciói már a tejipart is visszafogják.

India tejfeldolgozó ipara jelenleg 83 milliárd dolláros, és növekedésben van

– illetve növekednie kellene az igények kiszolgálása miatt, ám számos megkárosított vagy inzultált gazdálkodó, nyugalma érdekében, inkább nem bővíti állományát.

Különösen úgy, hogy a konzervatív hinduk számonkérésétől kell tartania akkor, ha a hasznot már nem hozó állatát levágja, vagy egyszerűen szélnek ereszti.

A tehenek menedékházai pedig egyre inkább túlzsúfoltak, így a tehénmentő milíciák „megmentette” jószágok körülményei gyakran nem lesznek jobbak, mintha szabadon bóklászhatnának az utak mentén. A menedékházak költségeihez pedig a gazdálkodóknak akkor is hozzá kell járulniuk, ha nem akarnak. Például Radzsasztánban külön illetéket kell fizetni a gazdálkodónak akkor, ha menedékhelyre adja be állatát – sokan mégis ezt választják azért, hogy elkerüljék a meggyőződéses hinduk rosszallását. Egyes településeken pedig adománygyűjtő dobozok találhatók a menedékfarmok számára – bár egyáltalán nem átlátható az, hogyan használják fel a szarvasmarha-otthonok az így összegyűjtött pénzt.

A tehenek ügye egyes államban politikai vitát is gerjeszt, a kormány azonban úgy tűnik, nem akar semmit kezdeni azzal, ha lincshangulat alakul ki a marhavágók ellen Forrás: AFP/Dominique Faget

A Reuters jelentése szerint, a Modi-kabinet 2014-es hatalomra kerülése óta, jelentősen megnőtt a marháknak szánt nyugdíjas otthonok lakóinak száma. Hat államban, ahol a BJ színeiben politizáló első miniszter került a kormány élére, a korábbi 84 ezerről, napjainkra nagyjából 126 ezerre nőtt a gaushalasnak hívott 110 intézményben az agg tehenek száma. Nincs pontos nyilvántartás arról, hogy ebből mennyi állat érkezett oda marha-kommandók révén, de 14 helyszínen elmondták, vettek át állatokat ilyen csoportoktól.

Utóbbiak egyébként nem csak menhelyre, hanem vidékre is szállítanak befogott vagy elrabolt állatokat. A szegény vidéki családoknál – India lakosságának kb. 70 százaléka ide sorolható –

gyakran a szent tehén a legértékesebb vagyontárgy a tejtermelése révén.

A tehénvédők menedékházaknak adják át, vagy vidéki szegény családokhoz viszik a befogott állatokat Forrás: AFP/Dominique Faget

Csak becsülni lehet a jelenség gazdasági nagyságrendjét. Egy állat értéke – függően attól, milyen minőségű tejet ad – a nullától egészen a 25 ezer rúpiáig terjedhet (nagyjából 100 ezer forint). Egyes becslések szerint Észak-Indiában nem kevesebb, mint 190 ezer állatot fogtak be tehénvédő csoportok,

körülbelül 36 millió dollár értékben.

Ez meglehetősen tekintélyes összeg egy olyan országban, ahol mintegy 270 millió ember él napi 2 dollárnál (kb. 520 forint) kevesebből.