Matolcsy György: Nagy átalakulás zajlik a globalizációban

Matolcsy György, az MNB elnöke

A Kelet és a Nyugat közötti kapcsolat mély átalakulása zajlik a globálizáció új hullámában, amelyet a technológia, a 3D, a mesterséges intelligencia,a robotizáció, a gazdaság-, a monetáris és a geopolitika együttesen határoz meg, mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Lámfalussy Sándor-konferencián. Nagy Márton, az MNB alelnöke ismertette, hogy az elmúlt években 12 fordulat történt a magyar gazdaságban: többek között a növekedési, a hitelezési, a munkaerőpiaci területen, az államadósság csökkentésében, és az adózásban.

Egy új globalizációs időszak zajlik a világban, melyben a változások a korábbinál mélyebbek és gyorsabbak, mondta a ma megrendezésre került Lámfalussy Sándor konferencián Matolcsy György, a jegybank elnöke. Kitért rá, hogy a változások mozgatórugója többek között az olyan új technológia, mint a 3D, a robottechnika vagy a mesterséges intelligencia.
Hangsúlyozta, hogy

a jövő folyamatait a gazdaságpolitikák, a monetáris politikák és a geopolitikák együttesen alakítják.

Matolcsy György, az MNB elnöke Forrás: MTI/Kovács Tamás

A konferencián előadást tartott Nagy Márton, az MNB alelnöke, aki az elmúlt években a magyar gazdaságban lezajlott legfontosabb fordulatokat foglalta össze. Ezek szerint többek között

a munkanélküliség jelentős csökkenése, a gazdasági növekedési fordulat, a hitelezés beindulása és felfutása, a munkát terhelő adók mérséklése, az ország adósságszolgálatának csökkenése, az alapkamat történelmi alacsony szintje felzárkózási fordulatot is hozott.

Kiemelte, hogy a világ fejlett piacain a kilengések időszaka véget ért, amit két dolog is jelez: a fejlett országok tőzsdéin eső árfolyamok, másrészt a német és amerikai hosszabb futamidejű állampapírok hozamgörbéinek emelkedése.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke Forrás: MTI/Mohai Balázs

Nagy Márton hangsúlyozta:

ebben a környezetben nagyon fontos, hogy Magyarország sérülékenysége jelentősen csökkent az elmúlt években a gazdaságpolitikai fordulat eredményeként, amelyeket meg is kell őrizni.

Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a laza monetáris politika folytatása mellett érvelt, és arra utalt, hogy az alacsony - 0,9 százalékos - jegybanki alapkamat tartósan fennmaradhat.

Az MNB a nem konvencionális (nem hagyományos), célzott intézkedéseivel azt segítette, hogy a laza monetáris politikával sikerült elkerülni a deflációt Magyarországon, de a magyarországi infláció még mindig nem érte el három százalékot (a jegybank inflációs célját), így az alacsony kamatszintet érdemes továbbra is fenntartani - mondta.

Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója Fotó: Polyák Attila - Origo

Azt is hangsúlyozta, hogy

a jegybank a monetáris politikai eszköztárával a magyar gazdaság növekedési potenciáljának növelését és az ország felzárkózását és fenntarthatóvá tételét akarja elérni.

Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója szerint egyelőre nem sikerült a kelet-közép-európai térségben elérni a fenntartható növekedést és a felzárkózást, így a monetáris politikának továbbra is ezt kell segítenie. Jelezte:

nem elég csak a gazdasági növekedésre fókuszálni, emellett a fenntarthatóság megalapozását a pénzügyi, társadalmi és ökológiai szempontok alapján is támogatni kell.

Virág Barnabás szólt arról is, hogy a magyar gazdaság tőkeintenzív növekedési időszakban van, amelyet egyelőre továbbra is az alacsony termelékenység jellemez. Ezt a jövőben javítani kell, és növelni kell az ország versenyképességét, a kutatás-fejlesztésre a mostaninál több forrást kell fordítani - mondta a jegybank ügyvezető igazgatója.