Az NGM és a jegybank szerint is szükség volt a nyugdíjrendszer átalakítására

Budapest, 2017. október 19. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára beszél a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ÁSZ-jelentés általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. október 19-én. MTI Fotó: Soós Lajos

A 2011-ben végrehajtott nyugdíjreformra szükség volt a költségvetés egyensúlyba hozásához, és így a Magyarországgal szemben 2004 óta folytatott túlzottdeficit-eljárás 2013-as lezárásához, derül ki Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkárának és Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank gazdaságtudományi és kiemelt ügyekért felelős ügyvezető igazgatójának közös elemzéséből.

A magánnyugdíjpénztári rendszer reformja egyszerre jelentette egy drágán és rossz hatékonysággal működő rendszer kivezetését, az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítását, valamint a költségvetési konszolidáció egyik sarokkövét, olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közös elemzésében, melyet Banai Péter Benő, az NGM államháztartásért felelős államtitkára, és Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója jegyez.

Eszerint

2011 előtt a magánnyugdíjpénztárak fix bevételét jelentette a költségvetés által számukra átengedett járulék, amely fokozatosan emelkedett, és 2006 után már évente 250-350 milliárd forint közötti összeget tett ki.

Az egyes pénztárak közötti verseny gyenge, az egész rendszer bevétele viszont szinte garantált volt (hiszen a pályakezdőknek kötelező volt belépni valamely magánnyugdíjpénztárba), ami csökkentette a hatékonyságot és magas költségekhez vezetett.

Eközben a kiengedett járulékbevétel évente 1,0-1,5 százalékponttal emelte a költségvetés GDP-arányos hiányát, amit az állam adósságból finanszírozott.

A költségvetési hiány alakulása nyugdíjreform nélkül Forrás: Eurostat, Palotai Dániel

A magánnyugdíjpénztári rendszer 2011-es átalakítása ezt a negatív spirált törte meg azzal, hogy az állami rendszerbe visszalépők járulékbefizetései visszakerültek a költségvetésbe, aminek köszönhetően úgy emelkedtek a költségvetés bevételei, hogy az nem adóemelésből származott.

Az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépések nélkül aligha lehetett volna megszorítás nélkül egyensúlyba hozni a költségvetést,

csökkenő pályára állítani államadósságot és egyidőben végrehajtani az adó- és járulékcsökkentéseket, valamint a családtámogatási rendszer bővítését.

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára Forrás: MTI/Soós Lajos

A szerzők véleménye szerint

a magánnyugdíjpénztáraktól 2011 májusában átvett, közel 3000 milliárd forintos vagyon szintén segítette az államadósság csökkentését, valamint lehetővé tette az állami vagyon növelését a stratégiailag fontos ágazatokban.

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdaságtudományi és kiemelt ügyekért felelős ügyvezető igazgatója Forrás: MTI/Soós Lajos

A 2011-ben meghirdetett Széll Kálmán Terv intézkedéseivel együtt a nyugdíjreform összességében évtizedekre „zárta" a nyugdíjkasszában tátongó rést, kiszámíthatóvá és fenntarthatóvá téve a hazai nyugdíjrendszert és költségvetést.

A végrehajtott reformok kedvező hatása már hét éve látható a költségvetési statisztikákban, elszámolásukban az elmúlt években nem történt változás, olvasható Banai Péter Benő és Palotai Dániel elemzésében.