Leleplezzük az IKEA trükkjeit: így változtatta meg a vásárlási szokásainkat

Ikea, vásárlás, vevők
Illustration picture shows the opening of the IKEA furniture store in Mons, Wednesday 10 February 2016. BELGA PHOTO THIERRY ROGE
Vágólapra másolva!
Ingvar Kamprad, aki már tinédzserként megalapította az IKEA-t, nemrégiben halt meg 91 évesen. A kicsiny boltból mára a világ egyik vezető bútorgyártója lett és a cég nagyon sok újítást vezetett be az évek alatt, többek között azt is megváltoztatták, hogy miként szereljük össze bútorainkat, de a vásárlói szokásokra is nagy hatással voltak a boltok ötletes felépítésével. Eláruljuk, hogy mik voltak azok a trükkök, amivel az IKEA sikeres lett és amelyekkel a mai napig népszerűek a vásárlók körében.
Vágólapra másolva!

A darabonként összeszerelhető bútorok ötletét az IKEA-nak köszönhetjük és azt is, hogy néhány fontosabb dolog mellett, mindig veszünk egy egész kosárnyi haszontalant is, amikor betérünk az áruházukba. Az összeszerelhető bútorokat az 1950-es években vezette be a vállalat, és azóta is alkalmazzák ezt az eladásoknál szerte a világon.

Az összeszerelést nem mindenki szereti, sőt vannak olyanok is, akik kifejezetten utálják, de ez is hozzátartozik a teljes IKEA-élményhez, akárcsak a néha hiányzó alkatrészek és az érzés, amikor az összeszerelés legvégén jövünk rá arra, hogy valahol kétszáz lépéssel korábban szarvashibát követtünk el. Ilyenkor aztán jöhet a visszabontás és az ismételt összerakás.

Az IKEA azzal, hogy a bútorokat darabonként becsomagolva szállítja, rengeteg helyet spórol és egyszerűbbé, költséghatékonyabbá teszi a szállítást, de emellett komoly lélektani hatást is gyakorol a vásárlóra.

illusztráció Forrás: AFP/Thierry Roge

Amikor az IKEA a kész bútorok helyett átállt az összeszerelhetőkre, valószínűleg ők sem gondolták végig, hogy ennek milyen hatása lehet a vásárlókra. A tudomány viszont azóta sikeresen körülírta az „IKEA-hatásnak” elnevezett jelenséget és arra is rájöttek, hogy mi állhat a vásárlók összeszerelés iránti mániája mögött.

Az érintés fontossága az egyik befolyásoló tényező, a szerelés pedig abban segít, hogy a vevő jobban kötődjön az általa vásárolt dologhoz, hiszen ha energiát fektet az összerakásba, sokszor hosszú órákat, akkor jobban fogja értékelni a végeredményt is és jobban fog neki tetszeni a bútor, mintha készen vette volna meg.

Ezt nevezik IKEA-hatásnak.

illusztráció Forrás: AFP/Thierry Roge

Ezt csak fokozza, hogy az érintés érzelmekkel is párosul, hiszen az agyunk segít abban, hogy jobban feltérképezzük a megérintett tárgyat. Emellett az érintés azt is erősíti az emberekben, hogy birtokolnak valamint és ez növeli a tárgy eszmei értékét. Az IKEA-bútor összeszerelőjének sikerélménye lesz, és ehhez öröm is párosul, nem utolsósorban még egy szorosabb érzelmi kötődés is kialakul a bútor iránt.

A boltok kialakítása sem találomra történt, hanem egy jól átgondolt és kreatív ötlet eredménye, amelynek részleteit azóta több áruházlánc is átvette. A legtöbb IKEA-vásárló belefut a trükkbe, aminek határára az ember azt érzi, hogy a legszükségesebb dolgok vásárlása mellett egy csomó fölöslegeset is haza kell vinnie.

Ennek az egyik oka a körkörös kialakítás.

illusztráciő Forrás: AFP/Thierry Roge

A dizájn másik trükkje, hogy a vásárló nem látja, hogy mi van a kanyar után,

a kíváncsiság pedig arra ösztönzi, hogy menjen tovább, hiszen semmiről nem szeretne lemaradni. Az áruházakban több olyan pont is van, ahol meg lehet szakítani a vásárlás folyamatát, de akkor viszont lehet, hogy valami zseniális dologról lemarad a vevő egy még fel nem keresett részlegben, és ezt az áldozatot viszont kevesen képesek meghozni.

Mivel a kialakítás miatt néhány helyszínre nehéz visszamenni a bolton belül, ezért a legjobb megoldás, ha nem teketóriázunk, hanem egyből a kosárba kerül, ami megtetszik. Ez biztosítja, hogy a vásárló megérintse a tárgyat, aminek következtében kialakul a birtoklási vágy, és ekkor már sokkal nehezebb később megválni tőle.

illusztráció Forrás: MTI/Soós Lajos

Az, hogy nem lehet előre látni, hogy mi következik, remekül hat a kíváncsiságra is, hiszen akarva- akaratlanul érdekli az embert, hogy milyen dolgokat, bútorokat rejt az áruház további része. Az így kialakított terek tehát arra ösztönzik a vásárlót, hogy menjen csak tovább.

Minél messzebbre jut a vevő, annál nagyobb eséllyel fog újabb és újabb terméket berakni a kosárba.

Éppen ezért állnak hegyekben útközben az olyan olcsónak tűnő tárgyak, mint a szalvéták, poharak, képkeretek. Az IKEA sikerének titka tehát jelentős mértékben abban áll, hogy képesek ezekkel a trükkökkel felpiszkálni a sétálgató vásárlók tudatalattiját, valamint az, hogy érzelmi kötődést próbálnak meg kialakítani a bútor és az azt összeszerelő ember között.