Az ág is húzza: Pakisztán gazdasága súlyos kihívások elé néz

pakisztán gazdaság
A Pakistani labourer carries sacks of grain at the main wholesale market in Karachi on June 1, 2016. Pakistan's Finance Minister Ishaq Dar is due to present the annual fiscal budget for 2016-17 at 4,800 billion Pakistan rupees (46 billion USD) in parliament on June 3, 2016, the state-run Associated Press of Pakistan (APP) said. / AFP PHOTO / ASIF HASSAN
Vágólapra másolva!
Pakisztánban már az üzleti szféra meghatározó szereplői is úgy vélik, sokat veszít a gazdaság azon, hogy Afganisztán tengeren bonyolított külkereskedelmét az eddigi pakisztáni kikötők helyett, hamarosan iráni partokon bonyolítja. Ebben persze szerepet játszik az is, hogy Pakisztán új díjakat vezetett be a forgalomra, és ezért az afgán árut már inkább megéri több száz kilométerrel arrébb vinni ahhoz, hogy tengerre kerüljön.
Vágólapra másolva!

Kimaradhat Pakisztán az afgán áruforgalmazásból, és ezáltal gazdasága további kieső bevételt kell, hogy elszenvedjen – írja az Asia Times. Az eddigi megszokott pakisztáni Karacsi és Gwadar kikötője helyett hamarosan az iráni Chabaharba és Bandar Abbasba fognak érkezni az afgán áruk.

Karacsi volt eddig a legfontosabb kikötő az afgán áruk számára Forrás: AFP/Asif Hassan

Nem cselezgetés, hosszú távú stratégia

Tavaly november közepe, az afgán fél bejelentése óta tudható, az ország szeretné megszüntetni azt a függő viszonyt, ami a tengeri áruforgalmazásban Pakisztánhoz köti. Karacsi kikötőjéből indult tengeri útjára eddig az afgán exportáruk zöme, éves viszonylatban nagyjából 5 milliárd amerikai dollár értékű forgalmat generálva. Ez azonban körülbelül két hónap múlva megváltozhat. Akkor ugyanis Afganisztán tengeri áruforgalmának mintegy 80 százalékát a Chabahar-i kikötőbe irányítja, ezzel pedig Pakisztánt fontos kereskedelmi díjaktól fosztja meg.

Úgy tűnik, mindez hosszútávú stratégiába illeszkedik az afgánok részéről.

A két kikötő között a távolság ugyan légvonalban jelentős, de az afgán közúti szállítás szempontjából és annak irányából nézve, ez nem jelent lényeges különbséget.

Fontos szempont az is, hogy Chabahart India, Irán és Afganisztán közösen fejleszti.

A kikötő Irán legközelebbi kijárata az óceánra, egyúttal a kiindulási pontja az új Nemzetközi Észak-Dél Szállítmányozási Folyosónak (INSTC).

Miközben a világgazdaság egyik legfontosabb fejleménye az új kínai Selyemút megépítése, a 2000-ben Szentpéterváron bejelentett INSTC is gőzerővel épül. Az Iránt, Indiát, Közép-Ázsia országait Oroszországon keresztül Európával összekötő, hajózási, vasúti és közutakat is magában foglaló kereskedelmi korridor célja, hogy jelentősen lecsökkentse az áruszállítási költségeket az érintett országok számára. 2018 elejére várható az is, hogy a megállapodást átalakítják úgy, hogy ahhoz a Perzsa-öböl államai is csatlakozhassanak.

A háború ellenére az üzlet legyen zavartalan

Annak jelentőségét, hogy Afganisztán – nemes egyszerűséggel – hátat fordít a Pakisztánnal régóta meglévő együttműködésnek, úgy lehet jobban felmérni, ha a pakisztáni gazdaság tágabb összefüggéseiben jelenik meg ez a lépés.

Az ország gazdasági kilátásai pedig jelenleg nem túl rózsásak.

Gwadar kikötője, 700 kilométerre Karacsitól Forrás: AFP/Sarah Titterton

Pakisztánnak ugyanis égető szüksége van értékes devizára, hogy egyensúlyban tartsa fizetési mérlegét. A lejáró tartozások miatt a devizatartalékok folyamatosan apadnak, amelyeken további érvágást jelent az, hogy tavaly mintegy 15 milliárd dolláros kereskedelmi deficitet sikerült termelni a kínai-pakisztáni kereskedelmi folyosón (CPEC).

Itt ugyanis jelentős mértékben megugrott az árubehozatal, ami Pakisztán számára kedvezőtlenül alakította az egyenleget.

De megzuhant az afgán-amerikai kereskedelem is, nem utolsó sorban a két ország közötti feszültség növekedésének és a helyi fegyveres konfliktusok újbóli felerősödésének köszönhetően. 2016-ban az afgán-amerikai kereskedelem volumene még 2,5 milliárd dollár körül volt. Ez most 500 millió dollárra apadt. Nem csoda, hogy Pakisztán aggódva figyeli, hogy az újra katonai erőfölényére támaszkodó USA és a tálibok, valamint más helyi csoportosulások, kiháborúzzák az állami bevételek sorából a csökkenő afgán áruforgalomhoz kapcsolódó díjbevételeket is.

– mondja Zia Ul Sarhadi, aki a Pakisztán-Afgán Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója.

Egy pakisztáni kereskedő figyeli a piac alakulását, nehéz idők várnak az ország gazdaságára Forrás: AFP/Asif Hassan

Pakisztánt mostanában az ág is húzza. 2018 júniusában 6 milliárd dollár értékű külföldi adósságot kell visszafizetnie, az Egyesült Államok pedig a katonai célú támogatások befagyasztása mellett döntött. Az előzetes vélekedések szerint pedig az afgánok kikötőváltása csak mélyíthet a fenyegető gazdasági válságon.