Hiába vártuk, elmaradt a felminősítés

Budapesti Értéktőzsde 2016 április 5-én

Döntően a török pénzpiaci események hatására hullámvasútra ült a hazai tőzsde. Hétfőn folytatódott az előző hét végén elkezdődött lejtmenet, a BUX meg sem állt 35 500 pontig, ahonnan már aznap felfelé fordult, jórészt a Mol jó teljesítményének köszönhetően - olvasható a Takarékbank heti pénzpiaci összefoglalójában.

A keddi szerény emelkedést szerdán eladói hullám követte, ahogy ismét előtérbe kerültek a török fejlemények. Csütörtökön kedvező nemzetközi hangulat mellett az OTP és a Richter szárnyalása húzta fel a BUX-ot.

A nemzetközi hangulat javulását részben az okozta, hogy Kína bejelentette a kereskedelmi tárgyalások folytatását az Egyesült Államokkal, míg a török piacokat a török pénzügyminiszter igyekezett megnyugtatni.

Az enyhén pesszimista nemzetközi hangulat ellenére pénteken felülteljesített a BUX, mivel a befektetők az S&P bejelentésére vártak. Így végül 0,73 százalékkal emelkedett a hazai tőzsdeindex.

Tovább esett az OTP, kilőtt a Richter

Hétfőn tovább esett az OTP, annak ellenére, hogy az előző héten a második negyedévről a várakozásokat messze meghaladó rekorderedményről számolt be a legnagyobb hazai bank. Már a hét elején benézett a lélektani 10 000 forint alá, ahonnan nem meggyőző erővel visszaerősödött, de szerdán már 9830 forinton is járt.

Csütörtökön és pénteken azonban már meggyőzően fordult a bankrészvény, részben annak is köszönhetően, hogy Csányi Sándor OTP-vezér nagyobb részvényvásárlást jelentett be.

Az is hozzájárulhat a hazai bank emelkedéséhez, hogy nem érintett a török árfolyamválságban. Az OTP így a múlt héten 0,88 százalékkal került feljebb.

A Richter a múlt hét közepéig 5000 és 5100 forint között oldalazott, ahonnan szerda délután tört ki. Ezt követően csütörtökön nagyot emelkedett, mivel a befektetők az amerikai élelmezési és gyógyszerészeti szervezet, az FDA döntésére vártak az Esmya törzskönyvezésével kapcsolatban. Az emelkedés pénteken is folytatódott, így a részvény 4,86 százalékos emelkedéssel zárta a hetet.

Technikai alapon további erősödés jöhet a gyógyszergyártó árfolyamában.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A Mol a múlt hét elején, különösen kedden mutatott erőteljes emelkedést, de a 2860-as szintnél elfogyott az ereje, így a hét eleji szinteken fejezte be a kereskedést, a hét során 0,94 százalékos veszteséget ért el. A Magyar Telekom nem mutatott határozott irányt, gyakorlatilag 398-406 között oldalazott, ezzel 1,72 százalékot veszített értékéből a múlt héten.

Viszonylag stabil maradt a forint

A nemzetközi, döntően feltörekvő piaci turbulenciák határozták meg a forint árfolyamát, azonban elmondható, hogy a forint kilengései eltörpülnek a sérülékenyebb devizákhoz képest. A hét elején még 325 fölé is gyengült a forint az euróval szemben, majd kedden – miután különböző intézkedéssekkel a török jegybank sikeresen stabilizálta a líra árfolyamát – már erősödött a hazai fizetőeszköz.

Szerdán ugyan tovább erősödött a török líra, azonban szakadt a dél-afrikai rand, az orosz rubel és az argentin peso, így a forint is újra gyengült.

Csütörtökön és pénteken viszont az S&P bejelentésére várva erősödött a forint, de a hetet így is minimális, 0,1 százalékos veszteséggel zárta, a régiós devizákhoz hasonlóan. A feltörekvő piaci devizaválságok és a dollár ereje miatt az euró a hét közepén érte el a mélypontját, így a forint is 288-ig gyengült a dollár ellenében, ahonnan a hét végére visszaerősödött, így a múlt héten 0,1 százalékkal értékelődött fel a zöldhasúval szemben.

A Budapesti Értéktőzsde Fotó: Szabó Gábor - Origo

A forint esetében nem történt különösebb elmozdulás péntek óta, miután elmaradt a várt felminősítés az S&P részéről, amelynek értékelése egyre inkább átmegy direkt politizálásba és olyan indokokkal halasztja el a pozitív módosítást, mint hogy az ország nem támogatja a bevándorlást, gyenge a fékek és ellensúlyok rendszere vagy az értelmezhetetlen „alacsony vagyon" indok, miközben Magyarországon a legmagasabb a GDP arányos háztartási vagyon az egész régióban.

Ezzel szemben a valóban értelmezhető és a makrogazdaság adósságszintjét jól jellemző magyarországi nettó külső adósság szintje az elmúlt években 70 százalékról 10 százalékra csökkent a GDP arányában és megközelítőleg egy éven belül teljesen eltűnik. Ez azt jelenti, hogy valójában

a magyar értékelésnek legalább 3 fokozattal kellene magasabban lennie a jelenleginél, összehasonlítva más országok hasonló fundamentumaival és besorolásával.

Így tovább folytatódik az aktív politikai nyomásgyakorlás Magyarország ellen a hitelminősítéseken keresztül is, és tovább erodálódik a hitelminősítők feltörekvő piaci hitelessége. A következő S&P értékelés 2019-ben lesz majd.

Az euró a hét közepére tizenhárom hónapos mélypontra, 1,13-ig zuhant a dollárral szemben, a hét végére azonban visszatért a 1,14-es szint fölé a devizapár jegyzése, így gyakorlatilag alig mozdult egy hét alatt.

Szerencsések voltak az amerikai tőzsdék

A nemzetközi részvénypiacokat is leginkább a török fejlemények, valamint a kereskedelmi háborúkkal kapcsolatos hírek mozgatták. A hét eleji bizonytalan kereskedés után szerdán romlott el a hangulat, a tőzsdék nagyot zuhantak az egyre elmérgesedő amerikai-török viszony miatt is, de a feltörekvő devizák újabb mélyrepülése is fokozta a pesszimizmust.

Csütörtökön fellélegeztek a piacok annak köszönhetően, hogy Kína bejelentette a kereskedelmi tárgyalások folytatását az Egyesült Államokkal, valamint a török pénzügyminiszter is igyekezett megnyugtatni a befektetőket.

A nagyobb törökországi és külkereskedelmi kitettség miatt különösen szenvedtek az európai tőzsdék, amelyek többsége 1,5-2 százalék közötti veszteséget termelt a múlt héten.

Az amerikai részvénypiacok ezúttal is szerencsésebbek voltak, amihez néhány kiváló gyorsjelentés is – Home Depot, Walmart – hozzájárult. Így a Dow Jones összességében 1,4 százalékos, az S&P 500 pedig 0,6 százalékos emelkedéssel, ugyanakkor a Nasdaq 0,3 százalékos csökkenéssel fejezte be a múlt hetet.