Már formálódik a nagy dollárellenes koalíció

dollár USD
A clerk counts US dollar bills at a bank in Huaibei city, east Chinas Anhui province, 10 August 2011. Chinas yuan strengthened beyond 6.4 per dollar for the first time in 17 years, supported by the Federal Reserves pledge to keep interest rates at a record low and signs China will use currency gains to help rein in inflation. The currency rose the most since November and 12-month non- deliverable forwards climbed to a three-month high after the central banks daily fixing had its biggest jump of 2011.
Vágólapra másolva!
Az Egyesült Államok jelenleg gazdasági harcot vív a világ országainak nagyjából tizedével, melyek összlakossága együtt megközelíti a 2 milliárd főt, a kombinált gazdasági erejük pedig meghaladja a 15 ezer milliárd dollárt. Az ellenfelek ráadásul elkezdtek egy dollárellenes koalícióba tömörülni, ami végül akár az egész világot átalakíthatja.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt években Washington számos ország ellen vetett ki különböző gazdasági szankciókat. A listán olyan országok szerepelnek (mások mellett), mint Oroszország, Irán, Venezuela, Kuba, Szudán, Zimbabwe, Mianmar, a Kongói Demokratikus Köztársaság vagy Észak-Korea. Ezzel párhuzamosan van egy másik országcsoport, amely nem áll nyílt szankció alatt, viszont az USA különböző gazdasági eszközökkel (például vámokkal) lép föl ellene. Ide tartozik mások mellett Kína, Pakisztán, valamint Törökország is – írja a CNBC elemzése.

Emellett több ezer olyan magánszemély van ezekben az országokban, akik lényegében ki vannak szorítva az USA által dominált globális pénzügyi rendszerből, mivel rajta vannak az amerikai Pénzügyminisztérium különleges tiltólistáján. Ráadásul közülük sokan igen közel állnak országaik vezetőihez, ami még inkább súlyosbítja a helyzetet.

Fokozódó ellentétek

Az Egyesült Államok nézőpontjából ezek a gazdasági szereplők teljesen jogosan kerültek célkeresztbe, hiszen vagy megsértették az alapvető emberi jogokat, vagy összekapcsolhatók terrorizmussal, illetve valamilyen bűnelkövetéssel, esetleg korrupcióval. Más esetekben pedig (ide tartozik Kína is) az USA szerint nem fair kereskedelmi viszonyokat alakítottak ki, illetve szellemi tulajdon ellopásával vádolhatók.

A probléma most abból keletkezik, hogy

az USA annyi ellenfél ellen hirdetett egyszerre harcot, hogy ezek száma és ereje elért egy olyan kritikus tömeget, amely már lehetővé teszi, hogy létrehozzanak akár egy alternatív pénzügyi rendszert is.

Ha pedig ez megvalósul, akkor az alapvetően módosíthatja az Egyesült Államok globális szerepét.

Peking fokozatosan növeli a jüan nemzetközi erejét Forrás: Imaginechina/Wang gang

A központi kérdés itt a dollár helyzete a világgazdaságban. Az USA globális dominanciájának ugyanis egyik legfőbb motorja az, hogy a dollár világszerte a leginkább elfogadott tartalékdevizának számít, ráadásul a nyersanyagoktól a devizaadósságokig számos pénzügyi területen alapvető elszámolási eszköz. Fontos, hogy a világon bármely tranzakció, amely dollárban vagy amerikai bankon keresztül történik, automatikusan bevonja a kereskedő feleket az amerikai jogrend alá. Ha tehát az USA úgy dönt, hogy egyoldalú szankciókat léptet életbe egy ország (például Irán) ellen, akkor ezzel azt üzeni a világ kormányainak és gazdasági szereplőinek, hogy

vagy leállítjátok az üzleteket a szankcionált féllel, vagy azt kockáztatjátok, hogy kiestek a globális pénzügyi körforgásból.

Ez utóbbit pedig csak igen kevesen engedhetik meg maguknak.

Vannak azonban olyan, nem is jelentéktelen államok, amelyek mindezt úgy értékelik, mint a gazdasági szuverenitásuk megsértését. Nem meglepő, hogy Oroszország és Kína már be is indította a saját globális hálózatát, amely lehetővé teszi a határokon átívelő tranzakciókat több ezer bank között. Emellett mindkét ország arra ösztönzi a partnereit, hogy a bilaterális kereskedelem során hazai fizetőeszközöket használjanak dollár helyett.

Ebben a hónapban Moszkva igyekezett lecsapni a kirobbant konfliktusra Törökország és az USA között, ahogy az orosz kormány bejelentette, készek nem dollárban elszámolt kereskedelmi kapcsolatot kialakítani az országgal. Kína számára pedig a több ezer milliárd dolláros „Egy övezet, egy út" projekt részben éppen arról szól, hogy meggyőzze a partnereit, jüanban számolják el a tranzakciókat dollár helyett. Mi több,

a múlt hónapban a BRICS államok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) Johannesburgban találkoztak, több országot is meghívtak a dollárellenes koalícióba.

A „BRICS plus" néven futó közösség programja egy olyan világgazdaság lenne, amelyben jelentősen csökkenne az amerikai dollár szerepe. A frissen meghívott országok között van Törökország, Jamaika, Indonézia, Argentína, valamint Egyiptom.

A legfontosabb harctér

Az már most látszik, hogy a harc várhatóan a nyersanyagpiacon, közelebbről pedig az 1700 milliárd dolláros olajpiacon fog eldőlni. Mióta ugyanis 1973-ban Richard Nixon elnök leválasztotta az amerikai dollárt az aranystandardról, és rávette az OPEC államait, hogy kizárólag dollárban értékesítsék az olajat, a globális olajkereskedelem alapvetően kapcsolódott össze az USA fizetőeszközével. Ez pedig

megnyitotta az utat más nyersanyagok számára is, aminek következtében ma a nyersanyagpiaci termékek döntő részével dollárban kereskednek a világ minden táján.

Mindez hatalmas globális keresletet teremtett a dollár iránt, lehetővé téve az Egyesült Államoknak, hogy szabadon elengedje az egyre növekvő költségvetési hiányát.

A nyersanyagpiacon dőlhet el a dollár jövője Forrás: DreamsTime

Most azonban, úgy tűnik, mindez megváltozhat. És éppen azért, mert az USA jelenlegi gazdasági ellenfelei közül sokan pont a világ legfontosabb nyersanyagexportőr országai. Számukra pedig egyre kellemetlenebb, hogy a termékeiket vagy a dollárban elszámolt olajbenchmarkokhoz (WTI, Brent) kötik, vagy olyan devizában számolják el, amely számukra előnytelen.

Ha például a gazdasági szuperhatalomnak számító Kína Angolától vásárol olajat, Oroszországtól gázt, Mongóliától szenet, Brazíliától pedig szójababot, akkor ezeket a kereskedelmi ügyleteket sokkal kedvezőbben ütheti nyélbe a saját devizájában, elkerülve az átváltásokból fakadó kellemetlenségeket.

Ez a folyamat pedig nem csupán fantázia, már el is kezdődött

– hangsúlyozza az elemzés.

Oroszország és Kína ugyanis már megállapodott abban, hogy az energiakereskedelmüket jüanban számolják el. Eközben Kína arra ösztönzi a legnagyobb olajkereskedelmi partnereit (Szaúd-Arábiát, Angolát és Iránt), hogy fogadjanak el jüant is a termékükért. Tavaly pedig az ázsiai óriás már be is vezette a sanghaji tőzsdén az aranyfedezetű „petrojüan" üzletet, amely az egész kontinensen az első nem dollárban elszámolt nyersolajbenchmark.

Digitális szabadság?

A dollár elleni „szabadságharc" másik fontos terepe a digitális fizetőeszközök világa lehet. Az egyre inkább elfogadott blockchain technológia ugyanis szintén meggyengítheti a dollár erejét a hazai fizetőeszközök javára.

Az orosz jegybank például már korábban jelezte, fontolgatja a „kriptorubel" bevezetését,

de a válságtól szenvedő Venezuela is elindította a saját, olajtartalék-fedezetű kriptovalutáját „petro" néven. Most pedig a BRICS országok is tárgyalnak arról, hogy esetleg bevezessenek egy saját közös digitális fizetőeszközt.

Digitális fronton is erősíthet az orosz jegybank Forrás: wipedia.org, Petar Milošević

Noha ez a front még igen gyenge és kockázatos, az elemzés szerint a fentiek mind egy irányba mutatnak. A következő években az amerikai dollárnak komoly kihívásokkal kell majd szembenéznie, az amerikai világgazdasági dominancia jövője pedig a nyersanyagpiacon dőlhet el.

Ha ugyanis sikerül a nyersanyag-kereskedelmet leválasztani a dollárról, az alapjaiban formálhatja újra a ma ismert világgazdasági és geopolitikai színteret.

Persze ma még könnyű azt mondani, hogy mindez csupán illúzió – jegyzi meg az elemzés. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az amerikai adósság mára 21 ezer milliárd dollárra nőtt, és folyamatosan emelkedik. Ez pedig egyre több piaci szereplő szerint hamarosan fenntarthatatlannak bizonyulhat.

Vagyis miközben a többség az amerikai gazdasági eufóriával van elfoglalva, nem árt szem előtt tartani, hogy a formálódó dollárellenes koalíció mögött hatalmas erők gyűlhetnek össze. A világon ugyanis ma minden negyedik ember olyan országban él, amelynek érdeke a dollár hegemóniájának megtörése. Ezt pedig hosszú távon nem szabad félvállról venni.