Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Először fordul elő a 2008-as válság óta, hogy az Egyesült Államokból erednek a világpiaci kilengések. Manapság ugyanis már az látszik, hogy az amerikai részvénypiaci volatilitás felülmúlja az európait. Ez jórészt annak is köszönhető, hogy az USA 10 éves lejáratú állampapírjának hozama átlépett egy fontos lélektani határt, de a 2 éves lejáratú papír hozama is 2008 óta nem látott magasságban forog – írja a Bloomberg.
Tovább fokozza a bizonytalanságot és a befektetői aggodalmakat Donald Trump politikája, amely azonban kettős. A tőzsdei cégek jelentős része egyrészt örül Trump adócsökkentésének, illetve a pénzügyi szabályozói környezet enyhítésnek, másrészt viszont a geopolitikai konfliktusok növelik a piaci feszültségeket.
Mindazonáltal nem mindenkit lepett meg, hogy idén megfordult a helyzet, és az USA piaca február óta már nagyobb kilengéseket produkál az európai részvényeknél. A Barclays elemzői például hangsúlyozták, az Egyesült Államokban van egy olyan hármas jelenségegyüttes, amely megnöveli a volatilitást:
az emelkedő kamatok, egy kereskedelmi háború esélye, valamint a technológiai papírok területén tapasztalható eladási hullám.
Ezzel együtt nem szabad elfelejteni, hogy az amerikai események szinte mindig bírnak világpiaci hatással is, vagyis a hosszabb távú amerikai állampapírok hozamainak emelkedése nemzetközi szinten is nehézségeket okozhat, elsősorban a hitelköltségek emelkedésén keresztül.
A probléma tehát az, hogy
ha felfordulás alakulna ki az amerikai állampapírpiacon, az végül átgyűrűzne a világ más tájaira is.
Ráadásul egy olyan korszak van mögöttünk, amelyről az mondható el, hogy éppen a rendkívül nyomott volatilitás volt az anomália.
Bár a világpiacok most elsősorban az amerikai kereskedelmi politikára figyelnek, az elemzők szerint egyfajta volatilitásexport is megfigyelhető, vagyis az amerikai piacok kiterjesztik a kilengéseket a világ más területeire is.
Mindez elsősorban a geopolitikai konfliktusokon keresztül megy végbe
– jelezte Mark McCormick, a Toronto-Dominition Bank észak-amerikai devizastratégája.
A konkrét területeket nézve, jól látszik, hogy az észak-amerikai kereskedelmi egyezménnyel (Nafta) kapcsolatos újratárgyalási nehézségek kilengéseket okoztak a kanadai és a mexikói fizetőeszköznél egyaránt. Majd áprilisban jöttek az oroszok ellen hozott újabb szankciók, melyek 2009 eleje óta nem látott széttartást eredményeztek az orosz rubel és a Brent típusú olaj árfolyama között.
Trump elnök ezzel együtt komoly volatilitást idézett elő olyan nyersanyagok árfolyamaiban is, mint az alumínium vagy a nyersolaj. Előbbi esetében a vámpolitika majd az orosz szankciók okoztak felfordulást, míg utóbbinál az, hogy
az amerikai elnök szerint az OPEC „mesterségesen magas" árfolyamot generál
az olajpiacon a kitermelés-csökkentési stratégiájával.
Ez időszakosan meg is ütötte a fekete arany árfolyamát. Majd jöttek az Irán kapcsán kiújuló bizonytalanságok a nukleáris programról, melyek viszont geopolitikai kockázati prémiumot áraztak be az olajba, 75 dollár fölé tolva ezzel a Brent hordónkénti árfolyamát. Mindezek alapján kijelenthető jelenleg a piaci hullámvasútra az van írva: Made in the USA.
