Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Majdnem két éve nem volt példa arra, hogy csökkenjenek az ingatlanárak Svájc legnépesebb városában. A tavalyi negyedik negyedévben azonban beütött a gyengülés, és ezzel láthatóan megtört az egy évtizede tartó felfutás – írja a Bloomberg.
A zürichi ingatlanpiac azonban az elmúlt 10 évben igen jelentős drágulást produkált, ahogy
több mint 50 százalékkal, átlagosan 1,3 millió svájci frankra (1,4 millió dollár) emelkedtek az árak.
A drágulási hullámot a svájci jegybank által bevezetett negatív kamatok is fűtötték.
A további árcsökkenést támogatja azonban, hogy a várakozások szerint idén sem fog érdemben nőni a kereslet, mivel egyre kevesebben költöznek Zürichbe. Ezzel szemben más európai városok, mint Frankfurt és Amszterdam, szembe kell hogy nézzenek a beáramló lakossággal, ahogy számos vállalat telepíti át a dolgozóit Londonból a brexit miatt.
A zürichi lakásárak idén a legjobb esetben is csak kicsit mozdulhatnak el, de akár tovább is eshetnek – mondják a Zürcher Kantonbank szakértői. A svájci pénzintézet ingatlanpiaci szakértője szerint
a kitartó gyengülés fordulópontot hozhatna a zürichi ingatlanpiacon.
Peter Meier az ezt alátámasztó tényezők között említette, hogy Zürich lakosságának növekedése tavaly 1,1 százalékra csökkent. Hangsúlyozta, ezzel együtt a keresetek sokkal lassabb mértékben bővültek az ingatlanok drágulásához viszonyítva.
Az ingatlanárak most rendkívül magasak, különösen azon befektetők számára, akik hozamot remélnek az ingatlaneszközeiktől – mondta Fredy Hasenmaile, a Credit Suisse Group ingatlanpiaci elemzője. Mindazonáltal amint Svájcban megkezdődik a kamatpolitika normalizálása, könnyedén beüthet a korrekció – tette hozzá.
Ezzel együtt
a Svájci Központi Banktól a piac a közeljövőben még nem vár kamatemelést.
A közgazdászok úgy számolnak, hogy a betéti ráta még 2019 végéig mínusz 0,75 százalékos mélyponton maradhat.
Mindeközben Zürich a banki leépítéseket is megszenvedi. A svájci város gazdasága ugyanis erősen támaszkodik az ott működő pénzintézetekre, melyek nagyjából 90 ezer embert foglalkoztatnak Zürichben. Az iparági elbocsátások azonban visszahúzták a várost a globális térképen, aminek következtében
Zürich a kilencedik helyre csúszott vissza a globális pénzügyi központokat rangsoroló indexben
– 2013-ban a város még az ötödik volt.
Az látszik tehát, hogy bár a pénzügyi társaságok részéről még mindig érezhető az élénk kereslet, de összevetve a mostani állapotokat az öt évvel ezelőtti szinttel, egyértelműen komoly csökkenés tapasztalható.
