A Világbank megduplázná a klímapolitikára szánt támogatást

Bonn, 2017. november 7. Műanyagpalackokból és egyéb hulladékból épített, két méter magas óriáskreáció úszík a Rajna folyó vizén Bonnban 2017. november 7-én. A német városban november 6. és 17. között rendezik az ENSZ 23. nemzetközi klímakonferenciáját (COP 23) a Fidzsi-szigetek elnökletével. A tanácskozáson 195 ország 25 ezer küldöttje tárgyal arról, hogy miként lehet egységesen mérni a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, és hogyan kell beszámolni a nemzeti kibocsátás-csökkentési vállalások teljesítéséről. (MTI/EPA/Ronald Wittek)

A Világbank megduplázná a klímapolitikára szánt támogatást, így 2020 után öt éven belül 200 milliárd dollárt szánna a világszerte a klímavédelem terén kezdeményezett projektekre – jelentette be Kristalina Georgiewa, a Világbank vezérigazgatója a lengyelországi Katowicében.

Georgiewa az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésén vesz részt Katowicében. Nyilatkozatában arra reagált, hogy António Guterres, az ENSZ főtitkára a klímacsúcs megnyitóján nagyobb, "ambiciózusabb" erőfeszítésre hívta fel az ENSZ tagállamait.

Illusztráció Forrás: MTI/EPA/Ronald Wittek

A Világbank "megduplázza erőfeszítését", hogy az ENSZ-tagállamok ambiciózus lépéseket tehessenek a klímavédelem érdekében – közölte Georgijewa.

Az említett 200 milliárd dollárból 100 milliárdot a közszférában eszközölt beruházások közvetlen támogatására szánnák,

ezen belül mintegy 50 milliárd dollárt a "klímaváltozásokhoz való alkalmazkodásra" irányozzák elő – mondta el.

Georgiewa felidézte: 2015 óta a Világbank már megkétszerezte a klímaváltozásokkal kapcsolatos támogatási keretet, mely 2017-ben 20 milliárd dollárt ért el.

Illusztráció Forrás: pxhere.com

A hétfőn megnyitott és december 14-ig tartó katowicei csúcstalálkozón a résztvevők a 2015-ben elfogadott párizsi klímamegállapodás részletes szabályrendszeréről tárgyalnak.

A párizsi egyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2100-ig 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest.

Ennek érdekében a megállapodás részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok, többek között a szén-dioxid (CO2) kibocsátásának csökkentésére, illetve a kibocsátott CO2 megkötésére és környezetbarát felhasználására.