Földrengések és cunamik: a világ legköltségesebb természeti katasztrófái

cunami, indonézia
Romok között egy nő gyermekével az indonéziai Tanjung Lesungban 2018. december 24-én, két nappal a Jáva és Szumátra szigetek közötti Szunda-szoros térségében, Banten és Lampung tartományokban keletkezett szökőár után
Vágólapra másolva!
Egyelőre becsülni sem lehet, mekkora anyagi kárt okozott a néhány nappal ezelőtti szökőár Indonéziában. A friss jelentések szerint a halálos áldozatok száma már 430 fölött jár, több mint ezren szenvedtek sérüléseket, és több ezren váltak nincstelenekké egyik pillanatról a másikra. A vulkanikus tevékenységhez köthető földmozgás kiváltotta cunamit, máris az elmúlt évek egyik legpusztítóbb természeti katasztrófájának tekintik a szakértők. A világtörténelem legnagyobb szökőárjai még a hurrikánoknál, tűzvészeknél is nagyobb anyagi és emberi veszteségeket követelnek.
Vágólapra másolva!

Az év során egyre aktívabbá vált az Anak Krakatau („Krakatau gyermeke”) nevű vulkán. Több alkalommal is kitört már, múlt szombaton pedig – miután előtte több száz méter magasra lövellte magából a hamufelhőket – egy kitörés miatt a délnyugati része leomlott, a vízbe zuhant, víz alatti földcsuszamlást előidézve, ami pedig cunamit váltott ki.

A szökőár a Jáva és Szumátra szigetek közötti Szunda-szoros térségében, Banten és Lampung tartományokban váratlanul csapott le, helyenként 20 méter magas hullámokkal.

Romok között egy nő gyermekével az indonéziai Tanjung Lesungban 2018. december 24-én, két nappal a Jáva és Szumátra szigetek közötti Szunda-szoros térségében, Banten és Lampung tartományokban keletkezett szökőár után Forrás: MTI/EPA/Adi Weda

A segélymunkások egészségügyi veszélyhelyzetre figyelmeztettek, miközben keddre a katasztrófa halálos áldozatainak száma meghaladta a 400-at, a friss jelentések pedig már 430 főről, mintegy 1500 sebesültről és 200 eltűntről szólnak.

A mentők megpróbálnak segítséget nyújtani a hét végi indonéziai szökőár túlélőinek, de az ivóvíz és a gyógyszerek hiánya nagyban nehezíti az átmeneti szállásokra menekültek életét.

A szakértők a vulkáni tevékenység miatt újabb cunamitól tartanak.

A már átvonult szökőár épületek százait döntötte romban Szumátra déli partjánál és Java nyugati csücskénél, sok menekült fél visszatérni az otthonába.

A szökőár pusztításának nyomai az indonéziai Anyerben Forrás: MTI/EPA/Adi Weda

A mentők főként a közutakon próbálnak meg eljutni a katasztrófa sújtotta területekre, a kormány két hajót is indított a szumátrai partok közelében lévő szigetekhez, ahol a lakosságot a katasztrófa elzárta a külvilágtól. A mentőcsapatok kotrógépekkel és más nehézgépekkel próbálják meg eltakarítani a törmelékeket. Egyesek puszta kézzel dolgoznak. A mentők kutyákat és drónokat is bevetettek.

Az idei évben ismét számos természeti katasztrófa pusztított a világon, óriási anyagi és emberi áldozatokat követelve. Ahogy az Origo arról beszámolt, a japán gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben kisebb volt, mint az egy évvel korábbi időszakban, köszönhetően a földrengések és a tájfunok pusztító hatásainak. Az Egyesült Államok délkeleti térségében pedig a Michael-hurrikán vonulása hagyott maga után 30 milliárd dollárnyi kárt. Ugyancsak ebben az évben szenvedte el Kalifornia állama minden idők egyik legpusztítóbb tűzvészét, amelynek során szintén több tízmillárd dollárnyi kár keletkezett.

Az idei év második felében ez már a harmadik súlyos szerencsétlenség Indonéziában, miután júliusban és augusztusban súlyos földrengés pusztított Lombok szigetén, majd szeptemberben a celebeszi Paluban egy szökőár következtében 2200 ember halt meg, és ezrek tűntek el.

Mélyből érkezik a pusztító erő

Az Anak 1928 táján alakult ki a híres Krakatau egyik kitörésekor keletkezett új kráteréből. A Krakatau 1883. évi kitörése során 36 ezer, más források szerint legalább 40 ezer ember halt meg. A 17 ezer szigetből álló Indonézia három nagy tektonikai lemez találkozásánál, a csendes-óceáni Tűzgyűrűben fekszik, ahol gyakoriak a földrengések és a vulkánkitörések. Az országban 127 aktív tűzhányó található.

A földrengésekhez és a vulkánkitörésekhez, illetve ezek együttese okán képződő óriási szökőárak a világ legpusztítóbb katasztrófái közé tartoznak. Csak a földmozgások évente átlagosan 20 ezer ember halálát okozzák a világon. Egy kutatócsoport megállapítása szerint,

a rengések a világon évente átlagosan 40 milliárd dollárnyi kárt okoznak.

Ebből 15, főként ázsiai országra jut annak 75 százaléka. A tenger mélyi rengéseket azonban általában cunami kíséri, a nemegyszer hirtelen jelentkező, többemeletnyi magas pusztító hullámok újabb súlyos áldozatokat követelnek.

Ugyanígy komoly problémát jelent a vulkanikus tevékenység. Például a hawaii vulkánaktivitások kapcsán azt is kimutatták, hogy a megváltozott összetételű hamufelhők, amit az ottani tűzhányók néha kitörés nélkül is kibocsátanak, károsak a termeszetett növényekre és az élővilágra, és komoly gazdasági károkat okoznak a gazdálkodóknak.

Az Anak Krakatau tűzhányó az indonéziai Szunda-szorosban Forrás: MTI/EPA/Bisnis Indonesia/Nurul Hidayat

Évekig tart a katasztrófák hatása

A vulkánikus tevékenység, a földrengés és a cunamik, gyakran egymástól nem elválasztható jelenségek. Egyes vélekedések szerint a feljegyzettek közül az 1815-ös Tambora-kitörés – egy aktív vulkán Sumbawa északi részén, Indonéziában – volt minden idők legpusztítóbb ilyen katasztrófája. Mintegy 60 ezer ember halálát okozta közvetlenül vagy rövid idő alatt, és közel 2 évre sötétítette el a légkört.

A kitörés utáni évben olyan rossz volt a mezőgazdasági termés, hogy világszerte milliók haltak meg a nélkülözésben.

Egyes kutatók szerint modellekkel igazolható, hogy a kétszáz évvel ezelőtti események gazdasági hatásai a mai napig tartanak.

A Tambora-kitörés előtt és után is voltak azonban olyan események, melyek hasonlóan pusztító cunamik kialakulásához vezettek, mint a mostani indonéziai szökőár.

A cunamik okozta károk például Japán gazdaságát és társadalmát sokkal mélyebben érintik” – mondja James Goff professzor, az Új-Dél-Walesi Egyetem szökőárkutatással és természeti veszélyekkel foglalkozó központjának egyik vezetője.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a történelem legnagyobb, cunami okozta kárértékeit, melyek többsége vulkáni aktivitáshoz, illetve földmozgáshoz kapcsolódik.

Mentőerők dolgoznak az egyik indonéz helyszínen Forrás: NurPhoto/Donal Husni/NurPhoto/Donal Husni

A cunamik otthona

Az Ise-öbölben, Japánban 1586. január 18-án pusztító szökőár a mai becslések szerint egy 8,2-es Richter-skála szerinti erősségű tengeri rengésnek köszönhető. Az öbölben több település részben vagy egészben elpusztult. Nagahamát például a rengéskor keletkező tűz pusztította el, máshol a 6-8 méteres hullámok taroltak. Az anyagi kár bizonyosan jelentős volt a 8-10 ezer halálos áldozatot követelő katasztrófában.

A Ryuku-szigeteken, szintén Japánban, 1771. április 24-én pusztító cunamiban 12 ezren vesztek oda. Eredete egy 7,4-es erősségű földrengés volt. Egyes források szerint 80 méter magas árhullám érte el a partokat, bár ezek a becslések túlzóak, napjaink szakértői 11-15 méteres magasságú hullámfalat valószínűsítenek. A katasztrófa nemcsak halálos áldozatokat követelt, hanem több ezer épületet is romba döntött.

2018 nyarán több földrengés és szökőár okozott kárt Japánban is, de az ország egész története során sokat szenvedett a cunamiktól Forrás: The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Takashi Ozaki

Japán egyébként a világ cunamiveszélynek egyik leginkább kitett országa. 1707-ből, de még 1498-ból is vannak feljegyzések emberéletek tízezreit követelő csapásokról. Az 1896-os, Sanriku partjainál keletkező cunami pedig 22 ezer emberrel végzett, 11 ezer házat döntött össze. Az árhullám a kínai partokat elérve jelentős mezőgazdasági pusztítást végzett a terményekben, és 4000 ember halálát követelte.

Az ázsiai katasztrófák közül a legismertebb talán a Krakatau 1883. augusztus 27-én történt felrobbanása. A felszabaduló, elképzelhetetlen energia óriási szökőárat szabadított el, 35-40 ezer embert elpusztítva. A szakértők szerint ugyanakkor 2000-re tehető azok száma, akik a mindent beborító hamu- és füstfelhő miatt haltak meg.

Sokmillárdos károk már korábban is

Az 1868 augusztusában az Észak-Chile (ma Peru) Arica-partszakaszán pusztító cunami két, mintegy 8,5-ös erősségű földrengésnek volt köszönhető. A rengéseket a teljes Tűzgyűrűben érzékelték, 20 méteres hullámokat regisztrálva a partoknál, melyek két-három nap alatt érték el a távolabbi szárazföldeket. A hatásokat még a távoli Sydney-ben is regisztrálták a kor mérőeszközeivel.

A 25 ezer ember életét kioltó csapás a perui-chilei partokon 300 millió dolláros kárt okozott, akkori értéken számolva.

Ez az inflációt alapul véve, ma 5,5 milliárd dolláros közvetlen helyszíni kárt jelentene.

1755. november 1-én pedig Európában történt egy hatalmas katasztrófa. A lisszaboni földrengés közvetlen vagy közvetett hatásai miatt, Portugáliában, Spanyolországban és Marokkóban, legkevesebb 60 ezren vesztették életüket. A szökőár 30 méteres hullámokkal söpört végig ezeken a partokon, az elszabaduló erőt jól mutatja, hogy még Barbadoson is 1,5 méter magasságúak voltak, mire odaértek.

2015-ben Chile partjait is szökőár sújtotta, a képen egy, a cunami által kivetett halászhajó Forrás: AFP/MARTIN BERNETTI/Martin Bernetti

A legpusztítóbb modern cunamik

2011. március 11-én történt az utóbbi évek egyik legsúlyosabb katasztrófája, hét évvel a 2004-es események után. A mintegy 800 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó szökőár 10 méteres hullámokkal kapta telibe a japán partokat, 18 ezer ember halálát okozva. Kialakulását egy 9-es erősségű, 24 kilométeres mélységben lezajlott földrengéshez kötik, amely ezzel minden idők negyedik legnagyobb földmozgása volt. A pusztítás miatt több mint 450 ezer embernek kellett átmenetileg máshol laknia, a fukushimai nukleáris erőműben pedig szivárgás történt.

A Világbank a károk értékét 235 milliárd dollárra becsülte, és nagyjából egy évtizeddel számolt a gazdasági hatások leküzdésére.

Minden idők legelhíresültebb, a legtöbb halálos áldozatot követelő cunamija 2004. december 26-án pusztított az Indiai-óceán partjainál. 220 ezren haltak meg, közöttük 168 ezren Indonéziában. A 9,1-es erősségű földrengés Szumátra partjainál, 30 kilométeres mélységben minden idők legnagyobb szökőárját idézte elő.

Látogatók a 2004-es pusztító szökőár emlékmúzeumában az indonéziai Banda Acehben, tíz évvel a katasztrófa után Forrás: MTI/EPA/Hotli Simanjuntak

A víz helyenként 50 méteres hullámokkal, 1300 kilométer hosszú szakaszon pusztított, egyes helyeken a partoktól még néhány kilométerre is a szárazföldön. Még az USA-ban és az Egyesült Királyságban is regisztrálták a víztömeg megnövekedését.

Az okozott gazdasági kár ehhez képest viszonylag csekély mértékű volt, legalábbis közvetlen hatásait tekintve. Nagyjából 10 milliárd dollárra tehető, ennek felét Indonézia szenvedte el.

Az inflációs hatás miatt ez 2018-ban nagyjából 13,5 milliárd dollárnak felel meg.

Ahogy egy, a csapás gazdasági hatásait bemutató tanulmány írja, noha Srí Lankának ebből „csak” 1 milliárd dollár jutott, a kis ország nagyon megérezte az eseményt. Az ottani rúpia árfolyama mélyrepülésbe kezdett, a helyzet kezelésére pedig a kormánynak hiteleket kellett felvennie, ami az akkor GDP-arányos hiányt 8 százalékra, az államadósságot 100 százalékra nyomta fel.

A Soputan tűzhányó hamut és lávát lövell ki az indonéziai Celebesz (Szulavézi) szigetének északi részén 2018. december 16-án Forrás: MTI/EPA/Ungke Pepotoh

Indonéziában legutóbb idén szeptemberben pusztított természeti katasztrófa: Celebesz szigetét rázta meg egy 7,5-ös erősségű földrengés, az azt követő szökőár következtében több mint 2 ezren haltak meg, és mintegy 4600-an szenvedtek sérüléseket.

A mostani pusztítás okozta károkról egyelőre nem adtak még becsléseket sem.