Az emberi kreativitással még a robotok sem tudnak mit kezdeni
A kreativ ipar a XXI. század egyik legfontosabb ágazatává növi ki magát
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Új ágazat megerősödése zajlik a hazai gazdaságban és a nemzetközi környezetben is. Ezért egy viszonylag új fogalommal ismerkednek többen azok közül is, akik bár szereplői ennek a területnek, talán mégsem gondoltak magukra eddig úgy, mint kreatív ipari szakemberre. Az emberi készségekre és képességekre, szellemi, intellektuális tartalékokra épülő ágazat magyarországi utánpótlásának meghatározó intézménye a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME). Fülöp Józseffel, az egyetem rektorával, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kreatív ipari miniszteri biztosával beszélgetett az Origo.
A kreatív ipar első hallásra meglehetősen XXI. századi kifejezésnek tűnik. Milyen értelmezési keretei lehetnek ennek például nemzetközi kitekintésben?
A kreatív ipar definíciója folyamatosan alakul, fejlődik, ahogy egyre nő a társadalmi és gazdasági jelentősége. A kreatív ipar azon területeket fedi le, ahol valamilyen kreativitáson, szellemi tevékenységen alapuló alkotó, tervező, fejlesztő folyamat a meghatározó. Ezeknek a munkáknak, egyedi termékeknek vagy sorozatban gyártott produktumoknak, egyszerre van kulturális és gazdasági eredménye, hatása. Ilyen például az építészet, a design világa, a vizuális- és előadó művészetek, a zene-és filmipar, a reklám- és médiaipar, beleértve a rádiózást, televíziózást és online tartalmakat. Idetartozik az iparművészet, a könyv-, és lapkiadás, a kulturális örökségvédelem, a múzeumok és könyvtárak, de a szoftverek fejlesztésével az informatika és a videojátékok is ebbe a körbe tartoznak. E területeken is ugrásszerű a technológiai fejlődés, így számos új tevékenység, szakma jelent, jelenik meg, mely korábban nem létezett.
Mit jelent a MOME mint intézmény értelmezésében a „kreatív ipar”?
A MOME ebben az összefüggésben egyike azoknak a nemzeti intézményeknek, melyek a hazai kreatív ipar utánpótlását, művészeket, tervezőket, alkotókat és elméleti szakembereket is képeznek. Nagy lendületet ad ebbéli tevékenységünknek és óriási fejlődési lehetőséget jelent hazai, sőt európai dimenzióban a MOME most zajló megújulása. A hamarosan elkészülő campusunkon létrehozunk egy olyan speciális kreatív ipari ökoszisztémát, ahol az oktatás, a kísérletezés, a kutatás és fejlesztés, szellemi termékek prototípusai alkalmazható, felhasználható formában jelennek meg. Azaz ezek a tevékenységek egymásra hatnak, egymást építik, s az eredményeink a társadalom és a gazdaság felé továbbadhatóvá, hasznosíthatóvá válnak. Ezzel szándékunk szerint segítünk válaszokat találni a XXI. század olyan kihívásaira, mint például a digitalizáció, a fenntarthatóság, az éghajlatváltozás.
Miért beszélhetünk úgy arról, mint a magyar gazdaság egyik „kitörési pontja”?
A kreativitás mindig is hungarikum volt. Amiről most beszélünk, az ennek az iparággá fejlesztése, amiben ráadásul – főképp a mi esetünkben – a tehetség és a szürkeállomány a meghatározó. Ha belegondolunk, hogy hamarosan életünk minden területén megjelennek a mesterséges intelligencia révén egymással kommunikáló eszközök, lassan önvezető járművek lepik el útjainkat, gyártó sorok mellett robotok állnak majd, el kell töprengenünk, hogy melyek azok az emberi tevékenységek, melyek nem helyettesíthetőek gépekkel. Ezek pedig a humán kreativitáson alapuló, nagy hozzáadott értékkel bíró, innováció orientált szakterületek, melyek jövőbiztos munkahelyeket teremtenek, humanizálják és tartalommal töltik meg a technológiát.
Amikor kitörési pontot emlegetünk, arra kell gondolnunk, hogy például mérnökök, designerek, gazdasági és egyéb szakemberek együttes tudását mozgósító kreatív szemléletű tevékenységek lesznek meghatározóak életünk és a gazdaság egyre több területén. Erre pedig nekünk, magyaroknak is megvannak a szükséges erőforrásainak, ellentétben a hagyományos iparágak nyersanyag és egyéb szükségleteivel. Ezért is válik a kreatív ipar, akárcsak a fejlett világban, immáron hazánkban is az egyik leggyorsabban fejlődő húzóágazattá. Hadd említsek néhány számot:
- a kreatíviparban dolgozik a hazai foglalkoztatottak 4,4 százaléka (szélesebb értelemben, szerzői jogi ágazatokkal 7,5 százaléka);
- a kreatív ipar a gazdasági teljesítmény 3,7 százalékát adja (szélesebb értelemben, szerzői jogi ágazatokkal 8 százalékát);
- növekedési üteme a gazdaság egészéhez képest ötszörös.
Kik és hogyan érvényesülhetnek a magyar vállalkozók, illetve cégek közül ezen a területen?
Azok a jövő sikeremberei vagy sikercégei, akik újszerű kapcsolódási pontokat dolgoznak ki a digitális térben termékek, szolgáltatások és a fogyasztók között. Új, a megszokottól eltérő értékláncok jönnek létre, annak köszönhetően, hogy például mobil applikációkat fejlesztve és alkalmazva, új felhasználói lehetőségeket, kényelmesebb, gyorsabb, olcsóbb megoldásokat kínálnak a korábbi, megszokott helyzetekhez képest. Gondoljunk csak a ma már mindennapos szállásadásra vagy a taxi rendelésre. De új szolgáltatásokat, termékeket, azok digitális és fizikai környezetét tervezni és működtetni kell. Ilyenek például a korábban nem létező navigációs rendszerek, melyek térképeket, útvonalterveket, közlekedési javaslatokat jelenítenek meg a tenyerünkben tartott okos eszközünkön. Minden ilyen alkalmazás közös jellemzője, célja, hogy a felhasználóik életét könnyebben kezelhetővé, kényelmesebbé tegye. Egy-egy ilyen megoldáshoz pedig számos klasszikus kreatív ipari tevékenység társul a grafikai tervezéstől a fotográfiáig. Arról nem is beszélve, hogy kialakultak korábban nem létező kreatív foglalkozások, mint a mobil eszközök interfészét, magát az interakciót, vagy éppen a felhasználói élményt tervező szakembereké.
Az angolszász országok jártak élen annak felismerésében, hogy a kreatív ipar életminőséget emelő és egyben gazdaságot élénkítő tényező – méghozzá nem is akármilyen mértékben. Így Ausztrália kormánya 1994-ben fogalmazta meg a Kreatív Nemzet (Creative Nation) nyilatkozatát, Nagy Britaniában 1998-ban alakították meg a kreatív ipari munkacsoportot (Creative Industry Task Force) a kultúra, média és sport ügyeiért felelős minisztérium kötelékében. Ezeknek a kezdeményezéseknek az volt a célja, hogy a korábban hivatalos szinten nem létező iparágnak fogalmazza meg fejlesztési politikáját annak alapján, hogy az idesorolt tevékenységek képesek jólétet és munkahelyet teremteni szellemi tulajdon létrehozasával. Az ezredforduló után az EU gazdasági stratégia alkotásában is megjelent a kreatív ipar, már csak azért is, mert a foglalkoztatási adatokat, illetve a növekedési potenciál számait tekintve eléggé felhívta magára a figyelmet.
Milyen eddigi kedvező - inspiráló – MOME-s tapasztalatokról lehet beszámolni a kreatív ipar támogatása kapcsán, tekintettel rektor úr miniszteri biztossá való kinevezésére?
Amint említettem, a MOME is meghatározó változásokon megy át. Nem csupán fizikai környezetünk, a campusunk alakul át. Felismertük, hogy a kreatív ipar lehetőségei, és azon belül is a design eszközrendszere alaposan felértékelődik, és egyre fontosabb szerepet játszik az életünk minőségének javításában, miközben a környezetünk élhetőségét is óvjuk. Évekkel ezelőtt, hazánkban elsőként új oktatási programokba kezdtünk a felhasználói élményt, a felhasználóbarát megoldások fejlesztését értő szakemberek képzésével. Eközben egy-egy területre fókuszáló kutató csoportokat hoztunk létre. Ilyen például a design szociális helyzeteket javító lehetőségeinek feltérképezése a gyakorlatban, hátrányos helyzetű vidéki településeken alkalmazva.
Eredményeket értünk el a digitális múzeum témakörében, ahol fontos szempont, hogy a kulturális örökség újszerű kezelése nem csupán technológiai megoldások egymásra halmozásából áll. Az élhető települések fejlesztése kapcsán nemrég kezdődött meg Budapesten a "Gyerekbarát Város" programunk megvalósítása. Arra is nagyon büszkék vagyunk, hogy Veszprém városa, támaszkodva az általunk fejlesztett "Design Vezérelt Város" koncepcióra is, a napokban elnyerte Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet. Sorolhatnám tovább a jó példákat, de azzal zárnám ezt a gondolatsort, hogy a MOME az új zugligeti campusán a kreatív iparral kapcsolatos K+F+I tevékenységekkel gazdagítja programját, ezzel járulva hozzá a korábban említett szerkezetváltáshoz, mely megerősíti a tudásalapú társadalmat.
Miben jelent mást a kreatívipari területen való működés, mint napjaink több más vállalkozói trendjei, például az influencerek, "youtuberek", vagy digitális nomádok világa?
Amit én valóban újnak és izgalmasabbnak is tartok, amikor határterületek, különböző diszciplinák találkoznak egymással. Példaként említhetem a filmipart, ahol elképesztő hatékonysággal találkozik egymással az informatika, a mesterséges intelligencia különböző alkalmazási formája a filmkészítés kreatív gyakorlatával. Ennek eredményeképpen új felvételi és képalkotó eljárások jönnek létre. Arról nem is beszélve, hogy a néző szerepe is változik, utalva a virtuális- vagy kiterjesztett valóság technológiai lehetőségeire.
Különböző területek magasan képzett szakemberei együtt dolgoznak művészekkel, designerekkel, s így hoznak létre a kulturális, gazdasági vagy éppen oktatási, képzési területen új értékeket. Csak gondoljuk arra, hogy egy orvostanhallgató magára ölt egy AR (kiterjesztett valóság) szemüveget, és máris egy virtuálisan megjelenített, de teljesen élethű emberi szervet vizsgálhat. Azt bármilyen nézetből megtekintheti, belenagyíthat, ha tetszik, darabjaira szedi szét, vagy metszeteket készíthet, miközben audio-vizuális kommentárokat hallhat, olvashat. Ez biztosan hatékonyabb tanulási, gyakorlási mód, mintha egy fröccsöntött műanyag makettet nézegetne. Egy ilyen alkalmazáshoz pedig az orvosi, anatómiai szakértelmen túl sok minden más terület értő művelőire is szükség van, köztük a kreatív szakmák képviselőire, a szoftver fejlesztőtől az animációs szakemberig.
Fülöp József a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora 2014 óta, kreatív ipari miniszteri biztos 2018 novemberétől. Animációs filmrendező, producer, vizuális kommunikációs tervezőművész, egyetemi tanár.