Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Miután a nemzetközi benchmarknak számító Brent típusú olaj október elején négyéves csúcsra ért – hordónkénti 86 dollárral –, nem sokkal később beindult a mélyrepülés. A nyersanyag időszakosan 60 dollár alatt is forgott, ahogy felélénkültek a növekvő kibocsátással és a csökkenő globális kereslettel kapcsolatos aggodalmak. Ennek következtében nemcsak a Brent, de az amerikai WTI olaj több mint 30 százalékot gyengült az októberi csúcshoz képest – írja a MarketWatch.
Vannak azonban olyan feltörekvő piaci gazdaságok, melyeket kifejezetten kedvezően érint az olajár esése. Törökország például nettó importőr, és
az olcsóbb fekete arany jól is jön Ankarának, mivel a török kormány így könnyebben ki tudja egyensúlyozni a fizetési mérlegét.
Hasonló helyzetben van Dél-Afrika és India is, amelyek szintén nettó importőrök, azonban mindkét ország alacsonyabb folyó fizetési mérleg hiánnyal működik. Ezek az államok azért is örülhetnek az olcsóbb olajnak, mivel ez élénkítheti GDP-növekedésüket.
A számokat nézve az látszik, hogy
az olajár minden 10 dolláros esése durván 0,5-0,7 százalékkal dobja meg az olajimportőr feltörekvő piacok GDP-jét
– derül ki a Capital Economics adataiból. Ez különösen érdekes lehet abból a szempontból, hogy az elmúlt időszakban több előrejelzés is érkezett a feltörekvő piacok gazdasági jövőjével kapcsolatban.
Törökországnak ráadásul szüksége is van a támogatásra, miután az ország súlyos devizaválságon ment keresztül a nyáron, és a török líra zuhanása az amerikai dollár ellenében jelentős problémát okozott, tekintve az ország igen komoly dolláradósság-állományát.
Az idei év eleje óta a líra nagyjából 30 százalékot esett a dollárral szemben, míg az iShares MSCI Turkey ETF nevű tőzsdén kereskedett alap több mint 40 százalékot zuhant.
Hasonló problémák voltak azonban Dél-Afrikában és Indiában is, ahol a rand és a rúpia egyaránt szenvedett a dollár ellenében, ráadásul a helyi eszközöket követő tőzsdén kereskedett alapok is gyengélkedtek az idei évben.
A másik oldalon állnak az olajexportőrök, például Oroszország és az Öböl-menti államok. Ezen gazdaságok esetében
az olajár minden 10 dolláros esése 1,5-5 százalék között vágja vissza az országok GDP-jét
– az Öböl-menti államokat érinti a legrosszabbul az olajár gyengülése. Bár ez elsőre igen kellemetlennek tűnik, fontos látni azt is, hogy ezek az országok igen erős folyó fizetési mérleg többletekkel működnek, és ahhoz hogy ez radikálisan megváltozzon, sokkal nagyobb olajárzuhanásra volna szükség.
Oroszország helyzete azonban valamivel nehezebb, mivel Moszkvának még az amerikai szankciókkal is szembe kell néznie, aminek következtében nemcsak a rubel gyengélkedik a dollárral szemben, de a helyi részvénypiacot követő iShares MSCI Russia ETF tőzsdén kereskedett alap is 2,5 százalékot esett eddig 2018-ban.
