A cégek nem akarnak a profit terhére bért emelni

Csökken a felszámolások száma

Gyorsítható lenne a keresetek felzárkóztatása, ha erre meglenne a szándék a vállalati és pénzügyi szféra nagyobb vállalkozásainál. Nemzetgazdasági szinten úgy nőtt az átlagereset tíz százalék felett egy év alatt, hogy a hozzáadott értékből a versenyszféra szereplői gyakorlatilag arányaiban ugyanakkora részt fordítottak bérre. Pedig a profit terhére garantálható lenne a legalább 15 százalékos bérrendezés a jövő évben, csak éppen nincs meg a szándék erre a hazai cégek körében - írja a Magyaridők.hu.

Jelentős béremelési igénnyel léphetnek fel jövőre is a munkavállalók, mivel a rendelkezésre álló adatok szerint bőven elbírná a vállalati szféra 2019-ben is a két számjegyű, 15 százalék körüli átlagos felzárkóztatást, beleértve a minimálbért és a garantált bérminimumot - olvasható a Magyaridők.hu-n.

Mindezt a hozzáadott értékből érhetnék el, változatlan ráfordítás mellett.

A munkaadók a minimálbér és a garantált bérminimum egy számjegyű emelésére tettek korábban javaslatot, miközben a szociális hozzájárulási adó csökkent.

A munkavállalókhoz ugyan eljutottak a járulékcsökkentések, de a vállalati szektor dinamikus növekedés miatt a bérek emelésére is garantáltan futná. A kérdés már csak az, hogy a cégek inkább az alkalmazottak bérét, vagy inkább a profitjukat kívánják növelni, figyelembe véve a technológiai és hatékonyságnövelő beruházások hozzáadott értékét is.

A cégek inkább megtartják a profitjukat, noha annak egy részéből a jövő évre a vártnál másfélszer nagyobb mértékű béremelés is realizálható lenne Forrás: PhotoAlto/Laurence Mouton

A lap szerint a pénzügyi és vállalati szektorban 2016 második negyedévéhez képest az idei második negyedév végére több mint 16 százalékkal nőtt a hozzáadott érték, tehát az árbevétel, amely a munkaerő költségéből és a profitból tevődik össze.

Ugyanakkor az árbevételnek csak alig több mint a felét fordítják a munkavállalói jövedelmekre a piaci szereplők, pedig a járulékcsökkentés is jelentős segítséget nyújtott.

A szociális hozzájárulási adó mérséklésének hatására az idén már csak a hozzáadott érték 14,8 százalékát kellett átlagosan járulékra költeniük a cégeknek, míg ez az arány 2016-ban 19 százalék volt. Az adatok szerint a pénzügyi szféra szereplői a munkaerő költségére 52,7 százalékot fordítottak a hozzáadott értékből, a fennmaradó 47,3 százalék pedig a szereplők profitjaként jelenik meg. Ez 2016-hoz képest 2,7 százalékkal magasabb ráfordítás, arányaiban tehát a profitból is jutott a dolgozóknak, habár csak kismértékben.

A nemzetgazdaság bővülését figyelembe véve a vállalati és pénzügyi szektor hozzáadott értékének növekedése jó ütemű, az évi bruttó 10 százalék feletti keresetemelkedést pedig változatlan ráfordítás mellett sikerült elérni.

A továbbra is alacsony infláció mellett tehát – a jövő évi növekedést figyelembe véve – legalább akkora bruttó béremelést változatlan ráfordítás mellett átlagosan elérhet a versenyszféra,

1-2 százalékkal nagyobb bérráfordítás mellett pedig akár jelentősebb, legalább 14-16 százalékos keresetemelést is el tud viselni egy átlagos ütemben növekvő vállalkozás,

és még így is bőven marad extra bevétele, amelyből technológiai fejlesztésekre, hatékonyságnövelő intézkedésekre is futja.

Írásunk a Magyaridők.hu fenti témával részletesebben is foglalkozó cikke alapján készült.