63 százalékkal kevesebb a betegszabadság azoknál a cégeknél, ahol a dolgozók 2-3 napot távmunkában is dolgoznak. A távmunkához azonban más pozitív változás is kötődik, ennek ellenére nincs még elég presztízse ennek a foglalkoztatási formának ma Magyarországon.
Hiába szeretne háromból két munkavállaló rugalmasan dolgozni, a közösségi médiában és a különféle állásportálokon még mindig kisszámú távmunkás álláshirdetés jelenik meg, ezek némelyike is kétes.
Ennek egyik oka lehet, hogy a cégek nem rendelkeznek kidolgozott távmunka politikával és problémásnak ítélik a munkavégzés átláthatóságát.
Pedig a távmunka költséghatékony, a rugalmas foglalkoztatással kisebb ökológiai lábnyom alakul ki, a munkavállaló pedig egészségesebb munka/magánélet egyensúlyt tud tartani, amely egészségesebb életmóddal, és a munkáltató iránt érzett nagyobb lojalitással jár, mindezek eredményeképpen javul a munkavégzés hatékonysága.
A távmunkát mindig munkaszerződésben kell rögzíteni, melynek két kötelező tartalmi eleme a munkakör megnevezése és az alapbér megjelölése. A munkáltatónak emellett tájékoztatást kell nyújtania az ellenőrzés módjáról, és a munkaeszköz, pl. laptop használatának korlátozásáról.
A diszkrimináció tilalma kapcsán nem lehet különbséget tenni azonos munkakörben dolgozók között az alapján, hogy távmunkában vagy az irodában dolgoznak-e,
és különösen nem jelenhet meg ez a különbség a fizetésben, amivel nem a jelenlétet honoráljuk, hanem a munkavégzést. A távmunka nem jutalom, vagy nem alacsonyabb rendű munkavégzés, ezért minden tájékoztatást ugyanúgy meg kell adni a távmunkában dolgozóknak is, mint az irodában dolgozóknak.
A munkavédelmi szabályok is speciálisak a távmunkában. A szerződésben érdemes kitérni arra is, mi pontosan a munkavégzés helye (ez lehet akár a lakás egy kijelölt sarka is), mert ez segítséget nyújthat például egy munkabaleset megítélésénél.
A Hrportál.hu cikkéből további részleteket is megtudhatnak a távmunkáról, illetve megismerhetik azokat a kulcslépéseket, amelyektől egy távmunka program sikeres lesz.