A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a júliusi inflációra vonatkozó adatait.
Ebből az derül ki, hogy a fogyasztói árak ebben az időszakban
3,4 százalékkal nőttek.
Az élelmiszerek ára 3,6 százalékkal emelkedett.
Ezen belül
A cukor 23,5 százalékkal olcsóbb lett.
A legnagyobb mértékben, átlagosan 7,5 százalékkal az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) ára nőtt,
ezen belül a járműüzemanyagokért 17,8 százalékkal kellett többet fizetni.
A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,3, ezen belül a dohányáruké 7,5 százalékkal nőtt.
A szolgáltatások ára 1,6 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 1,5 százalékkal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,3, a palackos gázé 7,2 százalékkal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkekért 0,7 százalékkal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 0,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
Egy hónap alatt, júniushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek.
A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben,
1 százalékkal a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett, ezen belül a járművek 1,9 százalékkal drágultak.
A szolgáltatások ára 0,9, ezen belül a nyári főszezonból adódóan az üdülési szolgáltatásoké 6,8 százalékkal emelkedett. Az egyéb cikkek 0,4, ezen belül a járműüzemanyagok 0,9 százalékkal drágultak.
A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia ára egyaránt 0,1 százalékkal emelkedett. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 2,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Január és július között pedig az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,5 százalékkal nőttek.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az érdemi inflációs nyomás hiányát
továbbra is tükrözi, hogy a maginfláció az előző hónapokhoz hasonlóan 2,4 százalék maradt.
Noha a bérköltségek és a kereslet növekedése néhány részterület kivételével továbbra sem érzékelhetőek, a múlt hónapokban látott forintgyengülés hatását mutatja a tartós fogyasztási cikkek egyhavi 1 százalékos, ezen belül a járművek 1,9 százalékos drágulása.
Mivel a forint némileg visszakorrigált, és az év hátralevő részében a pénzintézet részéről további pozitív korrekcióra számítanak, ezért további inflációnövelő hatást nem várnak, sőt, némileg visszarendeződhetnek az árak.
Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a külföldi utazások és a járművek drágulásában szerepe lehet a gyengébb forintnak is.
A forint árfolyama azért fontos, mert a ruházati termékek ára ugyan mérséklődött júliusban havi összevetésben, de ez a szezonális kiárusítások miatt volt, illetve azért, mert ezeket a termékeket még erősebb forintárfolyamon szerezték be a kereskedők. A kérdés, hogy gyengébb forint az új, nyár végén, ősz elején boltokba kerülő kollekciók árára milyen hatással lesz. Ez felfelé mutató kockázatot jelent.
Decemberben 3,4 százalék körüli inflációra lehet számítani, az éves átlagos infláció 2,8 százalék körül lehet,
jövőre pedig 3 százalék felett lehet a mutató.