Hogyan könyveljük a társadalmi hasznot egy vállalkozásban?

zöldenergiás befektetések a fejlődő országokban, Szélfarm Kínában, az Ujgur Autonóm Területen
Sokkal környezettudatosabban kell működniük a vállalatoknak, de ez csak része a csomagnak
Vágólapra másolva!
A márka kommunikációja és társadalmi felelősségvállalás egyre fontosabb a vállalatoknak. Az úgynevezett B vállalatoknál már törvényileg kötelező annak számosítása és könyvelése, hogy a cég hogyan teljesít a küldetéstudatához mérten.
Vágólapra másolva!

Új fogalom az üzleti világban a küldetési teljesítmény (purpose performance). A purpose amúgy is meglehetősen tág fogalom: küldetéstudatot, célt, szándékot, elhivatottságot jelent. A B vállalatok (Benefit Corporations) már ezt helyezik az első helyre: a társadalmi hasznosságot preferálják a profitérdek előtt - írja a Piacésprofit.hu.

A B vállalatoknál már elvárják az amerikai törvények, hogy bizonyítsák, az alapcélkitűzéseikhez képest hogyan teljesítenek.

Vagyis valóban hozzák-e azt a pozitív társadalmi hatást, aminek teljesítésére felesküdtek a céget alapító okirataikban.

Felmerül a kérdés, hogy a pénzügyi teljesítményt, ökológiai és társadalmi hasznosságot egyaránt szem előtt tartó cégeket ugyanúgy kell-e mérnünk, mint azokat, amelyek csak alkalmanként vállalnak be ilyen küldetést?

Az amerikai jogban van egy - magyarul ritkán emlegetett - alapelv. A "kötelezettségvállalási vagy ígéretapalú kizárás" (promissory estoppel).

Ez azt jelenti, hogy ha egy szervezet beígér nyilvánosan valamit (például hogy ezentúl úgy szervezi termelését, hogy kifejezetten javítja a talajvizek állapotát), és én ezen ígéret folytán veszem meg a részvényét vagy szegődök el a céghez munkavállalónak, akkor igenis "behajtandó", pontosabban

számon kérhető igényem van a vállalat felé, hogy teljesítse az ígéretét.

Ezen jogi alapelv alapján számon kérhető a cégek CSR-célkitűzéseinek teljesülése. Ez különösen igaz azokra a B vállalatokra, melyek alapító okiratokukban deklarálták a társadalmi hasznosságra való törekvést, mint alaptevékenységük részét.

A B vállalatokon már számon kérhető a társadalmi hatás Forrás: AFP/ImageChina/Cai Zengle

De hogyan lehet mérni a társadalmi hatást? Létezik a MultiCapital Scorecard (MCS) módszer, mely pénzügyi, ökológiai, társadalmi szempontokat is tartalmaz. Van már néhány ismertebb cég, mely e metódus alapján értékeli magát, közéjük tartozik a Ben & Jerry's (tulajdonosa a Unilever), a Cabot Creamery Cooperative (az Agri-Mark, Inc. érdekeltségébe tartozik), valamint a New Chapter, Inc. (a Procter & Gamble-birodalom része).

Társadalmi hatás részei a termékbiztonság, a munkahelyi biztonság és az üzleti etika. A környezeti hatás részei a klímahatás, a szilárd hulladékkezelés és a vízhasználat. Végül a gazdasági hatás a fizetések, a sajáttőke-arányos megtérülés (Return on Equity, ROE) és az innovációs képesség. Ezekhez jön hozzá a cég által szabadon vállalt küldetés.

A teljes cikk a Piacésprofit.hu oldalon olvasható el.