Elárasztják Európát a kínai befektetések
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Európa felé tolódott el idén a kínai befektetések súlypontja, miközben jelentősen csökkent a Kínából Amerikába irányuló működőtőke értéke – derül ki a Baker McKenzie jogi iroda nemzetközi elemzéséből.
A kínai befektetők által bejelentett új összeolvadások és felvásárlások (M&A) értéke 2018 első félévében Európában elérte a 22 milliárd dollárt, míg Észak-Amerikában csupán 2,5 milliárd dollár értékű bejelentés történt ugyanebben az időszakban.
A lezárult kínai működőtőke-befektetések értéke Európában 12, Észak-Amerikában pedig 2 milliárd dollár volt az idei első hat hónapban, ami az egy évvel korábbi 24 milliárd dollárnak mindössze 8 százaléka – állapítja meg a Rhodium Group független kutatócég, a Baker McKenzie globális jogi iroda megbízásából készített elemzésében.
Kilencéves mélyponton az észak-amerikai befektetések
Az Észak-Amerikába érkező kínai működőtőke-befektetések értéke 2016 második felében tetőzött 28 milliárd dolláron, 2017 második félévben már 6 milliárd dollárra zuhant, az idei első félév 2 milliárd dollárja pedig kilencéves mélypontot jelent.
Európán belül Svédország volt a kínai befektetések elsődleges célpontja az idei első félévben 3,6 milliárd dollárral. A dobogó második helyére az Egyesült Királyság (1,6 milliárd) került, majd Németország (1,5 milliárd) és Franciaország (1,4 milliárd dollár) következett.
Átalakult a kínai befektetők által preferált iparágak sorrendje is 2018 első felében,
Európában és az Egyesült Államokban is. Az autóipar, az egészségügy, a biotechnológia, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások váltak a legfőbb célpontokká mindkét régióban. Az ingatlanszektor és a vendéglátás ezzel lekerült a dobogó éléről, azonban továbbra is jelentős a kínai befektetők érdeklődése ezeken a területeken.
Csökkenő befektetési aktivitás
Az újonnan bejelentett kínai M&A-tranzakciók értéke globálisan mintegy harmadával, 50 milliárd dollárra csökkent az idei első félévben a megelőző hathavi időszak 70 milliárd dolláros értékéhez képest. Ez ugyanakkor még mindig jóval magasabb, mint a 2013–2015 között mért 39 milliárd dolláros féléves átlag.
A csökkenést első körben az okozta, hogy a kínai kormány – látva a tőke nagymértékű kiáramlását – 2016 második felében adminisztratív intézkedéseket hozott a kínai vállalatok külföldi tőkekihelyezésének akadályozására.
Ezt később az európai és amerikai szabályozás súlyosbította.
Emellett Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Franciaország is felülvizsgálja a befektetéseket ellenőrző intézkedéseit. Az idei első félévben Amerikában nyolc, Kanadában, Franciaországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban pedig egy-egy kínai ügylet hiúsult meg a szabályozás és a politikai klíma miatt.
Növekvő tőkekivonás
Észak-Amerikából korábban nem látott ütemben vontak ki tőkét a kínaiak 2018 első félévében, összesen 9,6 milliárd dollár értékben (a 2015–2016-os befektetési boomot követő otthoni szigorítások eredményeképpen). Emellett további 4 milliárd dollár értékű tőkekivonás van folyamatban a régióból. Európából 1 milliárd dollár értékű kínai tőke távozott, 3 milliárd dollár értékű ilyen tranzakció pedig folyamatban van.
A mostani, nyugalmi időszakot követően Kína olyan makrogazdasági környezettel szembesülhet, amely újabb beavatkozásokra ösztönözheti kormányát a tőkekiáramlás megakadályozására. A jüan jelentősen leértékelődött a dollárhoz és egyéb valutákhoz képest, a kínai hatóságok pedig alacsony szinten tartják a kamatlábakat a lassuló gazdaság felpörgetésére. A magasabb kamatlábak az Egyesült Államokban és máshol viszont a tőkekiáramlást fogják ösztönözni, ami nyomást helyez a fizetési mérleg egyensúlyára – Kína erre újabb és szigorúbb adminisztratív korlátozással reagálhat.