Egy 120 éves sikeres magyar vállalkozás története

AKIHITO Tokió, 2015. január 2.
Akihito japán császár és felesége, Micsiko császárné köszönti az alattvalókat az új év alkalmából a tokiói császári palota golyóálló üveggel védett erkélyéről 2015. január 2-án. (MTI/EPA/Franck Robichon)A nap képei
Tokió, 2015. január 2. Akihito japán császár és felesége, Micsiko császárné köszönti az alattvalókat az új év alkalmából a tokiói császári palota golyóálló üveggel védett erkélyéről 2015. január 2-án. (MTI/EPA/Franck Robichon)
Vágólapra másolva!
Még országszerte is ritka, hogy egy 120 éves családi vállalkozás ennyi ideig működik, sőt, bekerül a divatvilág élvonalába, így világszerte exportál. Íme a sikeres vállalkozás története.
Vágólapra másolva!

A vállalkozás első komolyabb sikereként Csángó Henrik, a jelenlegi vállalkozó Csángó Tamás nagyapja az 1910-es párizsi világkiállításon a kézzel készített bőröndjeivel, első magyarként elnyerte a nagydíjat. Ahogy Csángó Tamás mondja, „van egy olyan belső elvárás is az emberben, hogy tovább építse a családi brandet. Mindig újabb, exkluzívabb, egyre jobb minőségű terméket kell gyártani."

A vállalkozás a vérzivataros XX. századot is túlélte, bár Csángó Tamás apja évekig volt munkatáborban, a boltjukat és műhelyüket bedig államosították. Az apa először egy szövetkezetben dolgozott, majd később kisipari műhelyt nyitott, így lehetőség adódott - a korabeli elérhető alapanyagokat és igényeket tekintve - pvc-táskák, hegesztett kacsintós erszények és Budapest feliratú táskák gyártására.

A túlélésben arra koncentráltak, hogy magas minőséget és exkluzivitást biztosító divatos termékeket gyártsanak, mert ezek az értékek időtállóak.

A magasabb árkategóriás termékekre van kereslet, nemcsak itthon, de külföldön is. „A talpon maradás másik titka, hogy az üzleti modellt az idők változásához kell alakítani. Vagyis ki kell találni, hogy mire van igényük a vásárlóknak. Vagy, ami még nehezebb, igényt kell teremteni" - mondja Csángó Tamás, aki régi magyar családi kapcsolataik révén került ki New Yorkba, ahol a szakma legjobbjaitól tanulhatta meg a táska és cipő-tervezést.

Még Micsiko japán császárné is hordta a magyar vállalkozás által készített táskák egyikét Forrás: MTI/EPA/Franck Robichon

Hiába 120 éves azonban a vállalkozás, ők is küzdenek a generációváltás problémájával.

Csángó Tamás egyik fia társadalmi felelősségvállalási kérdésekkel foglalkozik és az ELTÉ-n tanít, a másik fia pedig bár saját projekteket gondoz a családi vállalkozásnál, azonban másfelé is irányul az érdeklődési köre. Mint a vállalkozás jelenlegi vezetője fogalmaz, „néhány év alatt nehéz lenne másnak átadni ezt a tudást, illetve az üzlet vezetéséhez szükséges tapasztalatokat. Az elmúlt 30-40 évben ugyanis már odáig fejlődött a vállalkozás, hogy nem csupán táskákat, hanem cipőket és ékszereket is gyártunk".

Sőt, 13-14 éve már a Swarovskival is együt dolgoznak, miután a világcég felfigyelt a magyar vállalkozás Európában is egyedülálló bőr- és kristálykombinációból álló termékeire. A régióban a cég kiemelt partnerévé váltak, amely nem csak sok országot jelent, de rengeteg kedvezménnyel is jár. Hazánkban más partnerei is voltak a Swarovskinak, de mára már csak Csángó Tamásék maradtak talpon.

A cég emellett külföldi kiállításokon is megjelenik, számos, nagyon híres olasz alapanyaggyártó vendégeiként. Ezek a kiállítások azért lényegesek, mert nagyon fontos a készárukat látni, illetve már az alapanyagokból lehet következtetni az elkövetkező évek divattrendjeire.

A családi vállalkozás beszállt a véleményformáló (influencer) marketingbe is, olyan hírességekkel kampányolva, mint Dukai Regina, Kulcsár Edina vagy Sarka Kata. Ennek az az oka, hogy már a hazai fogyasztók is együtt élnek a divattal, már nemcsak divatkövetők, mint korábban. Ez megköveteli, hogy gyorsan reagáljanak a nemzetközi trendekre.

A külpiacokra megkeresések segítségével jutnak el, amiben nagy szerepe van az internetnek és a Swarovskival kialakult kapcsolatnak is.

A vállalkozás egyik leghíresebb darabja egy olyan gobelintáska, amelyet Micsiko japán császárnénak ajándékozott az egykori magyar köztársasági elnök, Göncz Árpád.

„A kreativitás nagyon fontos a munkánkban" - vallja a cégvezető. „Ez nem is igazán munka, hiszen belülről fakad. Sokszor olyan tempóban merülnek föl az ötletek az ember fejében – független a munkaidőtől, illetve a napszaktól –, hogy egymást sodorják el. Nem ritka, hogy dönteni kell, egy adott munka kapcsán melyiket felhasználva jutunk el a legjobb eredményre."

Cikkünk alapjául a Növekedés.hu-n olvasható interjú szolgált.