A cégforma választásakor sok esetben az egyszerűség és a gyorsaság a fontos. Így egyéni vállalkozóként elindulni percek kérdése, de nem igényel sok ráfordítást és időt egy betéti társaság alapítása sem.
Ehhez képest kft.-t alapítani bonyolult és drága – hiszen hárommillió forint törzstőkét is le kell rakni, az alapító okirat elkészítése is munkaigényes lehet.
A részvénytársaság alapítása hasonlóképpen összetett és drága ügy.
A vállalkozó bármilyen cégformát választhat – többnyire – de érdemes tudnia az előnyöket és hátrányokat. Így bár a bt. alapítása nagyon egyszerű és filléres, ám ez esetben, ahogyan az egyéni vállalkozó,
a tulajdonos magánvagyonával felel a cég ügyeiért.
A kft. esetében a tagok nem felelnek magánvagyonukkal, erre ott van a törzstőke. Nincs aranyszabály, hiszen van olyan kiskereskedelmi hálózat, amely bt.-ként működik, de ha a cég nagy értékű termékekkel foglalkozik, illetve ha a forgalom jelentős, akkor kockázatos lehet olyan cégforma, ahol a magánvagyonnal felel a tulajdonos. Itt arra is gondolni kell, hogy ha bármilyen vita alakul ki a NAV és a vállalkozó között, nem mindegy, hogy egy több tízmillió forint értékű áfatartozást a cégen vagy a tulajdonoson követeli a hatóság.
Ami az adózást illeti, érdemes jól meggondolni már az induláskor, hogy milyen adózási formát választ a vállalkozó.
Különösen fontos az áfabeli besorolás eldöntése.
Egyes tevékenységek tárgyi adómentes körbe tartoznak, jellemzően azonban áfás vagy alanyi áfamentes verzió közül lehet választani. Az alanyi mentes adózás nagyon egyszerű, hiszen nem kell áfabevallást készíteni, ugyanakkor ez azzal is jár, hogy nem lehet a költségek után elszámolni az áfát.
A döntést érdemes jól megfontolni, mert azt nem lehet havonta váltogatni: ha egy cég adott áfabesorolást választ, két évig nem térhet el attól. Sőt az ingatlanbérbeadás esetében a döntés még hosszabb ideig kötelez: öt évig nem lehet áfamódot váltani. Az ingatlanbérbeadás alapvetően áfamentes tevékenység, de ha a bérbeadó kéri, áttérhet áfás adózásra is.