A FAO közelményében jelzi: borsos a világ élelmiszerimport számlája, és a folyamatosan növekvő költségek a legszegényebb országokra rójják a legnagyobb terheket.
A világ élelmiszerimportra fordított költsége 2000 óta gyakorlatilag háromszorosára nőtt.
Így 2017-ben elérte a 1,43 ezer millárd dollárt.
Ez forintban kifejezve mintegy 386 ezer milliárd, körülbelül tízszerese Magyarország egy évnyi GDP-jének.
Még nagyobb mérvű a növekedés azon országokban, ahol szűkösség van élelmiszerből.
Ott közel ötszörös az emelkedés mértéke.
Ez azt mutatja, hogy a helyzet az idővel rosszabbodott.
Ez fokozatosan nagyobb kihívást jelent, különösképpen a legszegényebb országok számára, amelyeknek egyre nagyobb teher alapvető élelmiszer szükségleteik kielégítése a nemzetközi piacokról
– mondta Adam Prakash, a FAO közgazdásza és a friss jelentés szerzője.
További, mintegy 3 százalékos költségnövekedésre lehet számítani idén, így körülbelül 1,47 ezer milliárd dollárra nő az élelmiszerimport számla.
Ez az éves növekedés javarészt a halak nemzetközi kereskedelmének bővülését tükrözi – mely jellemzően a fejlett országok által preferált magasabb árkategóriájú élelmiszer – és a gabonafélékét, melyek kulcsfontosságú importtermékek számos alacsony jövedelmű, élelmiszerhiánnyal küzdő országokban.
Az idei FAO előrejelzés a hosszabb távú képet figyelembe véve megállapította, hogy valóban többet fizetünk kevesebbért, mindezt az elmúlt évek rendkívül kedvező globális termelési és kereskedelmi feltételei ellenére.
A globális élelmiszer-behozatal 2000 óta évi 8 százalékot emelkedett átlagban, de a legszegényebb országok többségében kétszámjegyű volt a növekedés.
Eközben a gabonafélék aránya az import kosárban a drágább élelmiszerekhez képest nem csökkent a szegényebb országokban, míg a tehetősebb országokban épphogy jelentős volt a visszaesés.
Az élelmiszerimport költések a legkevésbé fejlett országok teljes áruexport jövedelmének 28 százalékát teszik ki, ami majdnem kétszerese a 2005 évi aránynak.
A fejlett országoknak nemcsak az egy főre jutó GDP-je magasabb, de az élelmiszer-kereskedelemből származó bevételük csupán mintegy 10 százalékát fordítják élelmiszerre.
A FAO élelmiszerekre vonatkozó kitekintése a világ legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak, többek között a gabonafélék, halak, húsok, tejtermékek, a cukor és a növényi olajok piaci trendjeit is figyelemmel kíséri.
A szervezet szerint, bár az élelmiszerpiacok aránylag stabilak az általánosan jó ellátási feltételeknek köszönhetően,
veszélyforrást jelenthetnek erre a közelmúlt kereskedelmi vitái, az éghajlatváltozás és más tényezők.
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy jelentősen megnőhet a trópusi gyümölcsök szerepe - például a guava, licsi, illetve a mangó és a papaja - a világ élelmezésében. Ezekből a gyümölcsökből Ázsia szálllítja a világtermelés 86 százalékát, tavaly 20 milliárd dollár értékben.