Akár százezer forintot is kereshetnénk, ha a fölös kacatjainkat eladnánk

Vágólapra másolva!

Az eNET és a Vatera közös kutatásából kiderült, hogy közel százezret kereshetne egy átlag magyar a felesleges tárgyainak eladásával. Majdnem 3 millióan vannak azok, akik az otthonukban felhalmozott tárgyakat nem szokták eladni, inkább elajándékozzák vagy kidobják, esetleg őrizgetik őket.

Origo

Vágólapra másolva!

eladás vétel elektronika ruha online

Mennyit ér, ami a padláson van?

Nagy a bizonytalanság a felesleges tárgyaink összértékét illetően, ezt mutatja az is, hogy a piackutató és az online piactér felnőtt internetezőkre vonatkozóan reprezentatív felmérése során a hazai internetezők körülbelül harmada (36 százaléka) tudta csak megbecsülni felesleges eszközeinek értékét.

Ezen válaszok alapján a hazai háztartásokban nem használt eszközök összértéke átlagosan 98 ezer forint.

Akik nem tudták spontán megválaszolni a kérdést, azok kategorizálva is megbecsülhették azt: a két típus összesített eredménye alapján kimondható, hogy a magyarok fele (48 százaléka) 10 ezer és 100 ezer forint közötti összértékűnek véli felesleges tárgyait, 13 százaléka pedig több mint 100 ezer forintnyi vagyonon ül.

A megkérdezettek szerint a régiségek, antik tárgyak, festmények (69 százalék) és a gyűjtemények (62 százalék) értéke nő a leginkább az idő múlásával, ennek megfelelően a háztartásaikban megtalálható régiségeket, antik tárgyakat becsülték a legmagasabbra ( körülbelül 100 ezer forintra). Ezt követték a szerszámok (körülbelül 50 ezer forint), az építkezéshez, felújításhoz szükséges anyagok (körülbelül 35 ezer forint) illetve az órák és ékszerek (34 ezer forint).

Milyen tárgyakat halmozunk fel?

A háztartásokban a feleslegessé vált tárgyak általában a kopó-elromló darabok. Ezt alátámasztja, hogy a válaszadók kétharmadának szekrényében nem használt felnőttruhák, cipők, kiegészítők, illetve sportruházatok sorakoznak. Gyakoriság szempontjából ezeket követik a számítástechnikai eszközök és alkatrészek (36 százalék), a könyvek (29 százalék), a játékok (24 százalék), valamint a gyermek és babaruhák, illetve a mobiltelefonok (23-23 százalék).

Hasztalanságuk fő oka, hogy nem jó a ruha mérete, nem működik vagy tönkrement az eszköz, illetve lecserélték modernebbre a kütyüt.

Darabszámot tekintve pedig könyvekből gyermek és babaruhából és újságból, folyóiratból, képregényből áll a legtöbb felesleges darab rendelkezésre.

A friss kutatás szerint a felesleges tárgyakkal rendelkező netezők harmada meg szokta tartani a használaton kívüli tárgyait. Ennek legjellemzőbb oka az, hogy nincs szívük megválni a régi kincseiktől vagy úgy gondolják, hogy azok biztosan jók lesznek még valamire. Ezek mellett további fontos szempont, hogy többnyire úgy vélik, nem hozna számukra annyi bevételt az adásvétel, hogy megérje a vesződséget.

Ugyanakkor összességében a válaszadók 40 százaléka állította, hogy szívesen eladja a feleslegessé vált tárgyait, és 19 százalékuk gondolja úgy, hogy vannak olyan tárgyai, amelyek eladásából jelentős extra jövedelemhez jutna.

Használt cikkeket is online veszünk

A felmérés szerint a felnőtt magyar internetezők 78 százaléka vásárolt már használt terméket. A vásárlás gyakoriságát tekintve 19 százalékuk legalább havonta egyszer, harmaduk negyedévente-félévente, 42 százalékuk ennél ritkábban szokott használt terméket vásárolni.

Ma már a használt cikkek piacán is az internet dominál (60 százalék), de az offline csatornák is jellemzőek.

Piacokon, vásárokon (40 százakék), használt tárgyakat áruló üzletekben (30 százalék), ismerősöktől, barátoktól, családtagoktól (26 százalék), antikváriumban (25 százalék), garázsvásárokban pedig 8 százalék szokott használt termékeket vásárolni. A hatalmas kínálat és az egyszerű ár-összehasonlítás mellett az online felületek további vonzereje, hogy számos ritkaságra, „igazi kincsekre" is bukkanhatunk ezeken az oldalakon.

Semmi nem vész kárba

A nemzetközi trendekhez igazodva hazánkban is egyre többen gondolkodnak környezettudatosan. A felmérésben részt vevők többsége számára kimondottan fontos a fölöslegessé vált használt termékek újrahasznosítása, emellett pedig azt is lényegesnek tartják, hogy megunt dolgaikat eladják vagy elajándékozzák, hogy más még tudja használni őket.

Újrahasznosítási tevékenységet a válaszadók kétharmada szokott végezni.

A leggyakoribb a bútorok felújítása, újrafestése, valamint a műanyagok újrafelhasználása. Szintén kétharmadukat az is érdekelné, ha kidobásra szánt tárgyaihoz kapnának inspirációt, miként tudnák ezeket felújítani vagy újrahasznosítani. Az így újjászületett tárgyak egy részét maguk használnák tovább, egy részét pedig értékesítenék, míg olyanok is akadnak, akik mindet maguk használnák tovább.

Kis Gergely, az eNET szakértője szerint a hazai háztartásokban felhalmozott tárgyak sorsát nyomon követve a felmérés a közösségi megosztásra, vagyis a sharing economy-ra is kitért. Bár ez a trend hazánkban egyelőre kevésbé terjedt el, ugyanakkor a válaszadók többsége szerint jó ötlet a tárgyak közösségi megosztása és bizonyos területeken hasznosnak bizonyulhat, és sokan hajlandók lennének átmeneti időre megosztani tárgyaikat,