Mitől lesz kapcsolt egy vállalkozás?

A kapcsolt vállalkozások definíciója a számvitelben és a társasági adóban is fontos: előbbinél az a kérdés, milyen cégek kerülnek be a konszolidált beszámolóba, utóbbinál pedig az egymás közti ügyletek árazását kell alaposan végig gondolni.

A számvitelben a vállalatokban gyakorolt befolyás és annak mértéke a döntő – mutat rá az Adózóna.hu. Akkor beszélünk kapcsolt vállalkozásról, ha egy cég egy másik cégben közvetlenül, vagy egy leánycége révén közvetetten meghatározó befolyással bír. A meghatározó befolyás azt jelenti, hogy ő dönthet a menedzsment, a felügyelőbizottság összetételéről. Ez összejöhet úgy, hogy ő a többségi tulajdonos, de akár úgy is,hogy a többi tulajdonos ezt a céget ruházza fel különböző szerződésekkel és meghatalmazásokkal arra, hogy döntsön. Nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a számvitelben az, ha egy magánszemély több társaságban is többségi tulajdonos. Attól, hogy egy vállalkozónak van egy kamiongyára és egy fűszerkereskedése is, még nem kell a két céget egy konszolidált beszámolóba rakni.

Kicsit más a helyzet, ha az adózásról van szó.

Itt egyrészt a magánszemélyek tulajdonrésze is számít, másrészt azt is össze kell számítani, ha közeli hozzátartozók rendelkeznek tulajdonrésszel.

Ha például van egy társaság, amelyben két szülő és nagykorú gyerekük egyenként 25-25 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek, mellettük pedig van még egy 25 százalékot tulajdonló magánszemély, akkor ez a cég a nagykorú gyerek saját cégének kapcsolt vállalkozása lesz. Hiszen az egyik cégben 100 százalékos tulajdonrésze van, a másikban pedig a szüleivel együtt 75 százalékot birtokol.

A kapcsolt vállalkozásoknak a társasági adóban akkor van jelentőségük, ha üzletelnek egymással.

Tipikusan ilyen lehet, ha egy cég ingatlanában egy kapcsolt vállalkozás bérel irodát, telephelyet, vagy ha a társaság a birtokában lévő gépeket bérbe adja kapcsolt vállalkozásának. Természetesen nemcsak bérleti szerződésről lehet szó, hanem adásvételről, szolgáltatásról, hitelnyújtásról vagy akár barterügyletről is.

A kapcsolt vállalkozásoknál oda kell figyelni a piaci árazásra Forrás: Shutterstock

Azért lényeges a kapcsolt viszony, mert általában más mechanizmusok jellemzők az ilyen ügyletekre, mintha független felek közt jött volna létre a megállapodás. Míg független cégek között piaci áron zajlik az ügylet – hiszen mindkettő érvényesíti saját akaratát – ez kapcsolt viszonynál nem egyértelmű. Ha az ingatlant bérbe adó társaság komoly mínuszokat termel, de a banki hitelhez jól nézne ki a pozitív mérleg, akkor akár a piacinál drágábban is kiadhatja az irodát a kapcsolt vállalkozásnak. Amelyiknek meg jól jön, ha az adóalapját kicsit lefaragja ez a költség. Különösen akkor lehet trükközni ezzel, ha a két cég más államban működik, hiszen így az eredményt abba az országba lehet irányítani, ahol kevesebb az adó.

Ezt komolyan üldözik az adóhatóságok, ezért a kapcsolt vállalkozásoknak minden esetben igazolniuk kell, hogy az egymással kötött ügyleteik értéke megfelel a szokásos piaci árnak.

Az egymással kötött ügyleteknél extra adminisztráció is vár a kapcsolt felekre. Ha az ügylet készpénzes volt és meghaladta az egymillió forintot, a vevőnek ezt 15 napon belül jelentenie kell az adóhatóságnál. Meg kell adnia a kapcsolt vállalkozás elnevezését, székhelyét, telephelyét, adószámát. Szintén 15 napon belül jelenteni kell, ha a szerződéses viszony megszűnik.

Ha a kapcsolt vállalkozások között nincs semmi kapcsolat – például a virágboltunk mellett van időnk terítőket hímezni és azt webáruházban eladni –, akkor nincs semmi teendőnk.