Ahol vegyészmérnökök kutatják az európai háztartási kultúrákat

A Procter & Gamble brüsszeli kutatólaborjában járt az Origo

Robottechnológiával tesztelt mosószerek, az emberi érzékelés határait ostromló illatszimatoló elitcsapat, 280 mosógép a világ különböző mosáskultúráinak szimulálásához, és a fogyasztói-háztartási szokások országok közötti eltéréseinek vizsgálata – ezekkel biztosan, de ennél jóval több mindennel foglalkoznak a Procter & Gamble (P&G) brüsszeli kutatóközpontjában. Az Origo helyszíni beszámolója a vevőket vásárlási és mosási szokásaiktól kezdve monitorozó, ellenállhatatlan öblítő illatokat megalkotó laborokból, ahol egy multinacionális vállalat vegyészmérnökei tették láthatóvá, tapinthatóvá, de legfőképp megszagolhatóvá azt, mire lehet képes egy óriáscég a fenntartható fejlődés érdekében, vásárlói bevonásával. Úgy, hogy utóbbiak arról valószínűleg nem is tudnak.

Mosó- és illatlabortól a kőkemény vizes mosógépvalóságig

Az illat fontosságát a fogyasztói választásban nemcsak a parfümlaborok munkatársai, hanem a mosószer tesztelésével foglalkozó egységekben is hangsúlyozzák. A P&G parfümlaborjában olyan munkatársakkal találkozni, akik valóban szinte filmbe illően fejlett szaglóképességgel bírnak.

Ám ennél is fontosabb, hogy jól ismerik az illatfajtákat, és tisztában vannak a szagok és illatok csoportosíthatóságával.

Kevesekből válhat jó szakember a parfümlaborokban Forrás: Copyright: ALLES VAN VLAD GVD/Photographer: Vlad Gvd

Egy öblítő vagy épp mosószer parfümösszetevője pedig két komponensből éppúgy állhat, mint több százból.

A parfümfejlesztés művészet és tudomány egyszerre

- mondják az újságírókkal illatmintákat szagoltató szakemberek.

A felmérések szerint az öblítőket és mosószereket a vásárlók 50 százaléka megszagolja vásárlás előtt.

Nem mindegy az sem, ezek eltérő körülmények között hogyan viselkednek, ezért azokat más-más mosási körülmények között éppúgy tesztelik – figyelve a szubjektív érzeteket –, mint számítógépes analitikával, amihez egy másik, robottechnológiai laborban molekulacsapdával fogják be a levegőből az illatmintát.

Molekulacsapda: ezzel gyűjtik be a számítógépes analitikával támogatott elemzéshez az illatmintákat Forrás: P&G

De hasonló eljárások folytathatók mosószereknél is. Egy új termék vagy termékváltozat – például a húzóterméknek számító Arielből – kifejlesztése nagyjából öt évig tart, és a munkát nem árt némi jövőbelátással elvégezni, azaz gondolni arra, mi változhat öt év alatt a háztartásokban, mire illatötletből vagy új koncentrátumtérképből polcokra kerülő termék lesz.

Ezen a ponton kapcsolódik a cég maga is a fenntarthatósági elvekhez. A mosószerek fejlesztésekor folytatott tesztek egy része mindennek nevezhető, csak takarékosnak és energiahatékonynak nem.

A vállalat ezen robottechnológiával próbál segíteni.

Egy helyi belga startup készítette „kosznyomtatóval” dolgoznak, amely képes arra, hogy az előzetesen meghatározott paraméterek szerinti koszmintákat nyomtasson vegyi anyagok felhasználásával speciális vizsgálati lapokra.

Így készül a kosz, legalábbis a robottechnológiai vizsgálatokhoz Forrás: Copyright: ALLES VAN VLAD GVD/Photographer: Vlad Gvd

Ezeket egy másik robottal tesztelik, mely 96 féle különböző vizsgálat elvégzésére képes, minimális vízfelhasználással. A laborban elmondták: kapacitásuk jelenleg több mint napi 1000 teszt elvégzésére elegendő. Ami a legfontosabb, hogy itt

csekély vízfelhasználással, 1 hónap alatt képesek elvégezni annyi tesztet egy termékkel kapcsolatban, ami hagyományos mosógépekkel évekig tartana.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy mellőzik azokat. A vállalatnál nagyon hisznek az alaposságban és a szubjektivitásban, no meg a mosási kultúrák különbözőségében.

Mosólaborjukban 280 darab különböző típusú mosógép van,

amelyek egy elképesztően összetett, központi vízelosztó rendszerre csatlakoznak. Ezzel szimulálják a kutatók nemcsak az egyes földrajzi helyeken, országokban mosásra használt különböző vízhőmérsékletet, hanem a vízkeménységet is.

Közel 300 mosógép áll rendelkezésre az eltérő mosási paraméterek és környezet szimulálásához Forrás: P&G

Az átlagolt adatok alapján Európában kemény a víz, tele ásványi anyagokkal, ami a mosási hatékonyság szempontjából az egyik legnagyobb kihívás a kutatóknak. A gépek 40 Celsius fokon pörögnek, bár északon inkább efölé, délen pedig ez alá állítják be a masinákat. A spanyolok már 30 Celsius-fokkal is beérik, az USA-ban sem nagyon mennek efölé a kutatások szerint. Utóbbi országgal kapcsolatban viszont egészen más jelenti a kihívást.

Az amerikaiak ugyanis képtelenek elszakadni az európai és ázsiai gyártók gépeinél jóval nagyobb mosógépektől.

A mosólaborban sokféle paraméter alapján értékelik a mosószereket Forrás: Copyright: ALLES VAN VLAD GVD/Photographer: Vlad Gvd

Így – például – az új Ariel-géleket is majd arra kell felkészíteni, hogy az amerikaiak 8-12 kilogramm ruhát mosnak egyszerre, a Magyarországon is megszokott 5-6 kilogramm ruhatöltet csak afféle laza öblítő-mosásnak számít náluk. Ráadásul teszik ezt átlagosan 35 perc alatt, míg Európában átlagosan egy óráig pörögnek a mosógépek dobjai.

A legfurcsábbak azonban a japánok, akiknek szerencsésen lágy a vizük, és beérik 5, azaz öt Celsius-fokú mosási hőmérséklettel is, legalábbis átlagosan.

Ahhoz, hogy egy termék sikeres legyen náluk is, pontosan be kell mérni, vizsgálni, regisztrálni azt, mennyire lett tiszta az adott ruha, mennyi ideig maradt illatos a japán körülményeket szimuláló mosás után.

Mert a laborban az is kiderült:

az univerzum igazi sötét anyaga a kosz.

A szennyeződések 70 százaléka ugyanis láthatatlan. A textileken csak a koszolódás 30 százaléka látható szemmel. Ebből 20 százalék ered ételpecsétekből vagy más, konkrét szennyeződésből, 10 százalék pedig abból, hogy viseljük ruháinkat, így az kapcsolatba kerül környezetével.

A szennyeződések 70 százaléka szabad szemmel láthatatlan, viszont ez jelenti az igazi kihívást a termékgyártóknak Forrás: P&G

Ám az így begyűjtött kosz, a ruhák szövetébe kerülő szennyeződések döntő többsége szemmel nem látható, ellenben jelentősen gyengíti a ruha minőségét, tartósságát. A laborokban természetesen végeznek szemmel teszteléseket, ezt azonban sokkal kifinomultabban, mint a háziasszonyok – vagy épp a férfiak – tehetik. Különböző fényviszonyok között vizsgálják a színtartósságot, és arra is figyelnek, hogyan változik az anyag minősége, illata.

Tonnákat mosnak ki minden évben ahhoz, hogy megbizonyosodjanak például arról, egy új öblítőkoncentrátum valóban segíti a ruha minőségét és színeit megőrizni.

Itt, ha akarnák, sem tagadhatnák, hogy sok vizet használnak el ahhoz, hogy a boltok polcaira majd igazán hatékony mosószerek kerülhessenek. Amelyek egyébként szintén hatékonysági és fenntarthatósági okokból jutottak el a portól a kapszulákig.

Nem mindegy, ki hogyan választ, és ki hogyan használ egy terméket

A kutatóközpont egyik legérdekesebb része a fogyasztói magatartások vizsgálatára szakosodott labor. Amelyet – furcsa mód – szintén kémikusok, vegyészek és hasonló felkészültségű szakemberek irányítanak, nem pedig – például – szociálpszichológusok vagy magatartástudománnyal foglalkozó munkatársak.

A vállalat külön módszertani felkészítéseket tartott azoknak a természettudományos felkészültségű munkatársainak, akik ezeken a területeken dolgoznak. Nincs így semmi meglepő abban, ha a vegyészek mindegyike többdiplomás, doktori fokozatott szerzett munkatárs, akik mellesleg elég jók abban is, hogy megfigyeljék a háziasszonyt, miközben az mos, vagy épp tereget, és utána a termékfejlesztés számára értékes információkat nyerjenek ki megfigyeléseikből.

A vállalatnál ugyanis úgy látták jónak, ha nem csak egy miniboltot – pontosabban egy áruház háztartási részlegét – hoznak létre a fogyasztói szokások tanulmányozására. Vélhetően bármelyik nagyobb bútor- és lakberendezési áruház döntéshozói megnyalnák mind a tíz ujjukat, ha látnák, milyen elképesztő akkurátussággal rendeztek be több fürdőt illetve mosókonyhát vagy hagyományos konyhát azért, hogy megfigyelhessék, mit művelnek a háziasszonyok ezekben a helységekben.

A vállalat egy áruház háztartási részlegét is berendezte azért, hogy vizsgálhassa a vásárlói magatartást Forrás: P&G

A megfigyelést pedig szó szerint kell érteni, és azért nőkre vonatkozik, mert minden kurrens kutatás a nők dominanciájára mutat rá háztartási szerek vásárlása és használata kapcsán.

A házimunkában részt vevő férfi ideálja mellett a vállalat szerint

a vizsgálatok azt mutatják, hogy mintegy 80 százalékban a nő hozza meg a döntést arról, milyen szerek szolgálják a háztartás és a ruhák tisztaságát.

Rendőrségi kihallgató szobákra emlékeztető módon, egy tükör mögött figyelik és rögzítik – majd értékelik – a felhasználói viselkedést, a termékek használatát, kibontását, azt, épp mi okoz nehézséget egy újfajta termékcsomagolás esetén, vagy hogy mennyi időbe telik a mosógélt a mosógépbe tölteni egy új kiszerelésből.

Akárcsak egy rendőrségi kihallgató szoba, csak itt a háztartások napi gyakorlatára kíváncsiak Forrás: P&G

A laborokban vizsgálják azt is – amennyiben van erre jelentkező tesztalany –,

hogyan változnak mindezek eltérő kulturális hátterű országok lakóinál.

Minden részletre kíváncsiak, ami alapján a kutatók jobban megérthetik a vásárlói magatartást és a fogyasztói döntéseket.

Amikor mások forradalmat csináltak, ők folyóvédő tanulmányt írtak

A műanyagszemét begyűjtését és újrahasznosítását az egyik legfontosabb eredményének tartja a vállalat. A csomagolás kérdéseivel külön részleg foglalkozik, itt elmondták, az a cél, hogy fokozatosan növeljék az újrahasznosítás arányát és megszüntessék a környezetet szennyező megoldásokat a gyártásban.

Például 2020-ig szeretnék kivezetni a termékeknél az aeroszolos technológiájú megoldást, és a környezetet kevésbé terhelőre cserélni azt.

Már alkalmazzák a műanyagoknál is a digitális vízjelet. Ennél a megoldásnál, a vásárlónak elég csak egy applikációt letölteni okostelefonjára és annak kamerájával leolvasni a boltban a termék vízjelét. A rendszer megmutatja - amennyiben a gyártás során „beütötték” a vízjelet -, hogy az adott termék csomagolása újrahasznosított anyagból készült-e.

Már applikáció is készült arra, hogy a vásárló digitális vízjel segítségével ellenőrizhesse - ha a gyártás során belekerül -, újrahasznosított műanyagból készült terméket tart-e a kezében Forrás: Copyright: ALLES VAN VLAD GVD/Photographer: Vlad Gvd

A látogatáson az is kiderült, a vállalat az elsők között publikált tanulmányt a folyóvizeket érő emberi szennyezésről, még 1956-ban. Innen a mostani eredményekhez vezető utat egyetlen nagy folyamatos erőfeszítésként láttatják.

A kutatóközpont munkatársai nem félnek attól, hogy az innovatív vállalkozások, környezetvédelmi és fenntarthatósági startupok megszorongathatják a céget.

Az innovációs központban úgy vélik, éppen hogy elébe mennek a változásoknak,

ahogy teszik ezt a nagy olajcégek is, amelyek szinte a kezdetektől fogva jelen vannak a megújuló energiák szektorában is.

A vállalatnál ezért most annak jelszava alatt végzik munkájukat a szakemberek, hogy a tudományos eredményeket – lényegében alkalmazott módon, a fenntarthatóságot szem előtt tartva – bevigyék a különböző kulturális háttérrel bíró háztartásokba, lehetőleg erősítve az ebben való fogyasztói részvétel szándékát.