Óriási pofonokat kaphat a rubel

rubel
2776910 01/21/2016 Russian banknotes and coins. Vladimir Trefilov/Sputnik
Vágólapra másolva!
További eladási hullám sújthatja a rubelt, ha folytatódnak az Oroszország elleni szankciók. Úgy tűnik tehát, nem áll meg az orosz deviza mélyrepülése. Az egyik nagy kérdés, hogy vajon mit lép a jegybank.
Vágólapra másolva!

Kitartó eladási hullámtól szenvedhet a rubel, ahogy egyre élesedik a Szíria kapcsán kialakult konfliktus a Nyugat és Oroszország között – idézi a CNBC Simon Derricket, a BNP Mellon stratégáját. A szakértő szerint a helyzet olyannyira komoly, hogy hangsúlyozza, az elmúlt héten tapasztalt piaci mozgásokra csak kétszer vagy háromszor volt példa az elmúlt 20 évben.

Vészjósló történelem

Legutóbb egyébként 2014-ben kapott nagyobb pofont a rubel. Ezen kívül az 1998-as év volt még igencsak lesújtó az orosz deviza számára, illetve a pénzügyi válság 2008-as kitörésekor is nehéz időszakon ment át a fizetőeszköz – összegezte az elmúlt évtizedeket Derrick. A szakértő kiemelte,

a rubel legutóbbi mozgásai hasonlítanak a válságos években produkáltakhoz.

Az elmúlt napokban a rubel 63-ról a 61,2-es szintre is lesüllyedt az amerikai dollárral szemben. A kérdés most az, hogy az Egyesült Államok vezet-e be további szankciókat Oroszország ellen, mivel ez nagyban meghatározhatja, mekkora ütést kap majd a deviza.

A dollár/rubel árfolyam alakulása Forrás: investing.com

Az eddigi trendek szerint egy válságos időszakban

a rubelnek nagyjából 2-3 hétre van szüksége ahhoz, hogy elérje a mélypontot, és ilyenkor akár 10 százalékos napi mozgások is könnyedén összejöhetnek.

Derrick szerint most pontosan egy ilyen ciklusban vagyunk benne.

Mit lép a jegybank?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban az orosz központi bank akár be is avatkozhat, mivel a jegybankárok eddig rendre közbeléptek a devizapiacon azzal, hogy elkezdték leépíteni a devizatartalékokat, és rubelvásárlással megpróbálták stabilizálni az árfolyamot a nemzetközi porondon.

A központi bank legutóbb,

2014-ben, nagyjából 80 milliárd dollárt költött el a devizatartalékaiból, hogy támogassa a hazai fizetőeszközt.

Ekkor Oroszországot a szankciók mellett recesszió is sújtotta, miután Moszkva annektálta a Krím-félszigetet.

Moszkva foghatja a fejét a rubel miatt Forrás: Kapuk Dodds / Getty

Mindazonáltal Derrick úgy látja,

az orosz jegybank most nem fog segíteni.

A központi bank most azért tartózkodhat a beavatkozástól, mert ha még több szankció várható, akkor az még súlyosabb eladási hullámot generálhat. Ráadásul a 2014-es beavatkozás sem volt igazán sikeres, vagyis a jegybank most várhatóan nem fogja felhasználni a devizatartalékait – mondta a szakember.