Hiába választják szét otthonaikon belül a parányi konyhát a lakótér más részeitől és biztosítják a főzéshez használt tüzelőanyag füstjének távozását, ettől még ezek a hagyományos ételkészítési eljárások rendkívül egészségkárosítók. Emellett a környezetnek sem tesznek jót, ugyanis mértéktelenül igénylik a fát, a szenet. Vagyis mindazokat az anyagokat, melyek kitermelése és felhasználása inkább árt a bolygó ökológiájának, mint használ.
Fát és faszenet Afrikában, szenet Kelet-Ázsiában, fát és állati ürüléket pedig elsősorban Dél-Ázsiában használnak az egyszerű, hagyományos jellegű tűzhelyekhez. A The Economist arról ír, szembe kell nézni azzal a helyezettel, hogy a világ jelentős részén az ételeket még mindig ezeknek a tüzelőanyagoknak a felhasználásával készítik.
Bár önmagában egy-egy hagyományos háztartási tűzhely kicsinek, jelentéktelennek tűnhet a globális léptékhez képest,
a Nemzetközi Energiaügynökség adataiból kiderül, hogy együttes jelentőségük óriási.
A szervezetnél úgy becsülik, 2016-ban a világ energiaszükségletének 5 százalékát ilyen tüzelőanyagokból („biomassza” besorolás alatt) elégítették ki.
A szélturbinák és a naperőművek együttesen is kevesebb energiát termeltek ennél.
Ezek a hagyományos tüzelőanyagok, illetve füstjük, a legalattomosabb környezeti gyilkosnak számítanak.
A háztartásokban keletkező füst egészségkárosító hatásaiban évente mintegy 2,6 millió ember hal meg világszerte.
Ezek a tűzhelyek pedig hozzájárulnak a globális felmelegedéshez is. A szén-dioxid és a metán után, a főzőhelyeken elhasznált szénhez kapcsolható kibocsátás
a harmadik a sorban, amely hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.
Eközben pedig az erdők is pusztulnak. Afrika erdős területeinek fél százalékát veszíti el évente az irtás következtében, ami rosszabb arány az ázsiainál.
A kormányok illetve a segély- és jótékonysági szervezetek, évtizedek óta próbálkoznak szemléletformáló és alkalmazott programokkal egyaránt. Ezektől azt remélik, hogy tisztább tüzelőanyagok használata felé terelhetik az embereket. Az elsődleges cél az, hogy a gázzal – akár a cseppfolyósított formával, az LPG-vel, azaz az autógázzal – és a villamos energiával
leválthassák a hagyományos tüzelőanyagokat.
A fordulat másik vonatkozását a hatékonyabb tűzhelyek és kapcsolódó eszközök használata jelentené. Globális viszonylatban ugyanis – eltekintve annak kulturális mintázataitól – jelentős gazdasági és energetikai vonatkozása van annak, hogy a bolygó lakosságának igen nagy része még fosszilis tüzelőanyagokat használ, nem hatékony tűzhelyeken.
Ez a gyakorlat jellemzően a legszegényebb társadalmi csoportokba tartozóknál van jelen. 2000 óta a mélyszegénységben élők száma globális viszonylatban nagymértékben csökkent, most – nemzetközi standardok alapján számítva – mintegy 600 millió ember tartozik ide a korábbi 1,7 milliárd helyett. A csecsemőhalandóság szintén örvendetes mértékben, 49 százalékkal csökkent.
Ugyanakkor ezt a javulást nem követte az ételkészítés konyhai gyakorlatának változása.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint, mintegy 2,5–2,8 milliárd főre tehető globális viszonylatban, a konyhában a környezetre és egészségre káros tüzelőanyagokat használók száma.
Egy, a „tiszta főzés" ügyében elkötelezett nemzetközi szervezet, eltérő módszertani számítással, de hasonló következtetésre jutott: az ilyen főzési megoldásokkal ételt készítők száma 2015 óta emelkedő tendenciát mutat.
A cikk folytatásában arról olvashat, miért tűnik heroikus kihívásnak a világ legszegényebb térségeiben működő, szemléletformálást és gyakorlati programok megvalósítását végző nonprofit szervezetek munkája, és arról, hogy a világ egyik legnépesebb országában, milyen eredményt értek el a környezetbarátabb főzési eszközökkel két év alatt. Lapozzon!