Nagyobb sikerrel perelhető a NAV

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint minden Magyarországon létrehozott érték mintegy ötöde a szürke- vagy a feketegazdaságban marad, azaz kikerüli az adóhivatalt.

Az új közigazgatási perrendtartás miatti szemléletváltás hatására bővül a közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítésének köre a DeloitteLegal szakértője szerint. Ez azt jelenti, hogy a mostani, évi 20-30 kártérítési per helyett jóval több is indulhat a hatóság ellen. A kulcsszó a közigazgatási jogkörben okozott kár, köszönhetően az új szabályozásnak.

A NAV egy vizsgálat során több olyan intézkedést is tehet, amellyel közvetve komoly károkat okoz a vállalkozásnak. Tipikusan ilyenek a biztosítási intézkedések. Ezeket már a vizsgálat elején beveti a hatóság, akkor amikor még nincs kézzelfogható bizonyíték arra, hogy a cég tisztességtelen volt-e.

A biztosítási intézkedés jellemző példája, amikor zárolják a cég bankszámláját, lefoglalják a készleteit, teherautóit, illetve az áfavisszaigényléshez kapcsolódó vizsgálatnál visszatartják az áfát.

Ezek az intézkedések egyfelől logikusak, hiszen ha a vállalkozás csalárd módon igyekszik elkerülni az adófizetést, vagy egyenesen áfacsalást követ el, minél hamarabb le kell foglalni az értékeket. Ellenkező esetben a cég villámgyorsan kimenti a vagyont, a NAV pedig nem tudja behajtani a tartozás töredékét sem.

Másrészt ezek az intézkedések nagyon megnehezíthetik a tisztességesen működő vállalkozások életét.

Sok esetben el is lehetetleníti őket. Ha több százmillió forint áfát nem enged visszaigényelni a NAV, az nagyon komoly likviditási problémát jelenthet a cég számára. Hasonló az eset, ha zárolják a bankszámlát. A készletek lefoglalása pedig értelemszerűen a teljesítést, a működést akadályozza – nem beszélve arról, ha a készlet maga romlandó, ez esetben mehet a kukába a komplett szállítmány.

Eddig is volt lehetőség arra, hogy a cégek kártérítést kérjenek a NAV-tól – akkor, ha a vizsgálat nem megállapítással zárul, illetve a bíróság a cégnek ad igazat a NAV ellenében egy adóper során.

Már kisebb adóhivatali eljárási jogszabálysértés után is járhat kártérítés a vállalkozónak az új szabályok szerint 123RF

Az esetek többségében azonban csak a súlyos vétségek esetében adott helyt a bíróság a kártérítési igényeknek, az olyan szimpla esetekben, mint a bankszámla zárolás, nem.

Ezen változtat az idén életbe lépett szabályozás. Adóperekben már nemcsak a közigazgatási bíróság által a keresetnek helyt adó, hanem akár a keresetet elutasító ítélet is alapul szolgálhat a NAV-val szembeni kárigény érvényesítéséhez – mondta Huszl Zsuzsanna, a DeloitteLegal adóperes ügyvédje. Ez nagyon fontos változás, hiszen a károkozás és az adóeljárás kimenetele elválik egymástól.

Ha az ügy érdemére ki nem ható, azaz kisebb eljárási jogszabálysértést a bíróság megállapította, járhat kártérítés, függetlenül attól, hogy egyébként jogerősen kapott-e bírságot a cég.

Ha egy vállalkozás úgy ítéli meg, hogy a NAV az eljárásával kárt okozott, akkor a jelenlegi jogszabályi környezet már nagyobb lehetőséget ad a károk megtéríttetésére. A felróható károkozások megtérítése a jövőben a NAV-ot is abba az irányba terelheti, hogy az adóhatósági intézkedések ne okozzanak szükségtelen károkat a vállalkozások életében – vélik a szakértők.