Kötelező-e ledolgozni a túlórát?

Illusztráció.

Röviden: igen, a túlóra, vagyis a rendkívüli munkavégzés kötelező. Ha azt a munkaadó előírja, a munkavállalónak ugyanúgy le kell dolgoznia a túlórát, mint a rendes munkaidejét. Vagyis ha ezt a feladatot megtagadja, az akár a munkaviszony felmondására is okot adhat – mutat rá az ado.hu.

Nem mindegy ugyanakkor, mit kér a munkaadó. A jogszabály ugyanis rögzíti a rendkívüli munkaidőre vonatkozó, munkaadóra nézve kötelező szabályokat is.

Így a túlóra nem haladhatja meg az évi 250, kollektív szerződés esetén a 300 órát.

Ez heti 4,8, illetve nagyjából 5,8 órát jelent, vagyis napi átlagban kevesebb, mint egy órát lehet ráhúzni a munkára túlóra címen. Szintén kötött a napi munkaidő:

normál munkarendben legfeljebb napi 12 órát dolgozhat a munkavállaló, illetve szabadideje nem lehet kevesebb 11 óránál.

A túlórára kötött szabályok vonatkoznak, ahogy a munkavállalók napi maximális munkaidejére és két munkavégzés közötti pihenőidejére is Forrás: Dreamstime

Heti maximum nincs a jogszabályban, vagyis az nincs kikötve, hogy egy héten hány nap lehet túlórára kötelezni a munkavállalót.

Ez különösen az idénymunkák esetében jelenthet aránytalan terhelést. Ha valaki egy karácsonyfákat nevelő cégnél dolgozik, év közben valószínűleg nem sokat kell túlórázzon. Karácsony előtt azonban vélhetően minden nap, sőt akár hétvégén is a telepen kell töltsön több órát, hiszen a teljes kereskedelmi forgalom szűk egy hónap alatt bonyolódik.

Ez esetben elképzelhető, hogy a munkaadó a rendelkezésre álló évi 250 óra elrendelhető túlórát erre az időszakra osztja ki, ami bár extrém terhelést jelent a munkavállaló számára, mégis szabályos. Ez esetben a munkavállaló minden nap 12 órát (vagyis a maximumot) dolgozik, amelyből négy óra a túlóra, s akár a hétvégéken is befogható néhány órára.

A maximális túlóraszám mellett a munkaadót egyéb szabályok is korlátozzák. Nem kötelezheti például a munkavállalót túlórára, ha az aránytalan módon sértené a munkavállaló érdekét.

Tipikusan ilyen, ha pénteken délután fél négykor szól a munkaadó, hogy még nem lehet hazamenni, túlórázni kell, miközben a munkavállaló nem tudja elhozni a gyerekét a napköziből.

Hasonlóképpen aránytalan sérelem éri a munkavállalót, ha a nyaralását, utazását vagy akár a gyerek ballagási ünnepségét üti a hirtelenjében kiadott extra munka.

A munkavállaló ilyen esetekben visszautasíthatja a túlórát.

Hasonlóképpen járhat el, ha valamiért nem is tudja felvenni a munkát. Mert elutazott, mert már fogyasztott alkoholt és nem tud autóba ülni, ha orvosi vizsgálatot kellene lemondania vagy más, hasonló esetben. A munkaadó bizonyos esetekben kötelezheti arra is a munkavállalót, hogy bármikor rendelkezésre álljon, ám ez a készenléti idő, amelyet ki is kell fizetni.

Fontos, hogy csak akkor fogadható el bármilyen kifogás, ha a munkavállaló már elindult, már bejelentkezett az orvoshoz vagy már rég túl van a születésnapi koccintáson, s a túlórára ezt követően hívná be a munkaadó.

Az előre bejelentett túlóraigényt nem rázhatja le magáról a munkavállaló azzal, hogy gyorsan kitalál valami halaszthatatlan ügyet.

Ez ugyanis már a munka megtagadását jelenti. Sok esetben szükséges a munkaadó és a munkavállaló együttműködése ahhoz, hogy a túlóra előírása, annak elvégzése és megtagadása ne idézzen elő feszültséget vagy munkaügyi vitát.