A képzés a kulcs a jövő munkahelyeinek megtartásához

Egyre nagyobb érték a rugalmasság

Egyrészről nincs képzés az alkalmazottak körében, másrészt egyre mélyül a technológiai elmaradás. Két hatás jelentkezik együttesen a magyar kkv-k esetében. A kkv-k-nek öt-tíz évük van arra, hogy versenyképesek maradjanak, különben tartósan lemaradnak.

Egy autóipari beszállítókat vizsgáló kutatásból az jött ki, pedig elvileg ugye az a húzóágazatunk, hogy a beszállítók elképesztő lemaradásban vannak a digitális átállásban meg a technológiafejlesztésben. Igen, a kkv-knak arányuknál soknál kisebb a hozzáadott értékük Magyarországon. Hosszú távon az a legborzalmasabb, hogy még mindig a rugalmas munkaerőnket áruljuk, ezért valójában minden nappal nő a leszakadásunk - mondta Dr. Radácsi László, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektori tanácsadója, a Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatója a Pénzcentrumnak.

Noha innovációra lenne szükség, a magyar kis- és középvállalkozások mintegy 33 százaléka nem tesz lépéseket ezen a téren.

Ez a most még jól menő vállalkozásoknál sem hiányzik jelenleg.

Mindössze pár ezer olyan cég van Magyarországon a becslések szerint, amely korszerű technológiával, folyamatos alkalmazotti képzésekkel, korszerű menedzsmenti rendszerekkel termel,

így lépést tart a digitalizációval és az Ipar 4.0-val.

Ez nem csak Magyarországon, de az egész Európai Unióban probléma. Pedig új üzleti modellekre és új termelésszervezési eljárásokra van szükség Radácsi László szerint, különben nagy baj jön. Nem csak az alkalmazottak lesznek bajban, de a vezetők is, hiszen nem lesz mit átadni, mivel nem fog működni a cég.

A kkv-k a kutatások szerint jelenleg nem nagyon költenek olyan technológiákra, amelyek nem hogy a fejlődést biztosítanák, de legalább túlélésre elégségesek lennének.

A magyar kkv-k mintegy 50 százaléka maximum 1 millió forintot költ digitális fejlesztésre évente, 90 százalékuk pedig nem használ felhőrendszert.

Ez részben tudáshiányra vezethető vissza, részben pedig forráshiányra.

A technológia és a tudás szerepe megnő a jövőben - a kkv-nak készülniük kell rá Forrás: Microsoft

Radácsi László szerint, noha általában nem támogatja, hogy az állam avatkozzon be a piaci működésbe, de látva, hogy ebben mekkora lemaradás van egész Európában, szerinte lehet, hogy mégiscsak lenne értelme - összeurópai szinten.

Persze a hiper-szuper vadiúj csillogó eszközök mit sem érnek a tudás nélkül.

A kkv-knak meg kell érteniük a következő 5-10 év hatásait, és ehhez sokkal átláthatóbb és sokkal nagyobb nagyságrendű pénzek kellenek, mint amelyek most elérhetőek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP).

Az igazgató a tudás és az eszközök frissítése nélkül 5-10 éven belül tömeges csődöt vízionál.

A magyar kkv-knál hit kéne ahhoz, hogy beruházzanak a tudásba, annak ellenére, hogy azt mondják, nincs rá pénz. De ha lenne rá pénz, hit nélkül akkor sem biztos, hogy elküldenék az alkalmazottakat a szükséges képzésekre.

A teljes interjú itt olvasható el.