Hogyan mérjük a cégünk értékét?

illusztráció cégadatok
http://www.dreamstime.com/stock-photos-hand-write-computer-image504763
Vágólapra másolva!
A cégeket az EBIT és az EBITDA pénzügyi mutatószámokkal mérik, de akadnak más összehasonlítási lehetőségek is, mellyel a cégek értéke mérhető.
Vágólapra másolva!

Az EBIT és az EBITDA alapú értékelésen túl az összehasonlítás céljára alapvetően jól használhatók más társaságok, akár egy adott tőzsdei (nyilvános) társaság egyéb más pénzügyi mutatószámai, vagy tranzakciós szorzószámai is - írja Almási Levente, az RSM Hungary M&A, Cégértékelés, Vállalatfinanszírozás üzletágvezetője az Adó.hu-n.

1. A nyilvános-tőzsdei társaságok esetében e szorzószámok jellemzően tipikusan magasabbak a privát magáncégek számainál.

Általában a tőzsdei cégek méretben is nagyobbak, nyereségben is erősebbek és operációs hatékonyságban is előbbre járhatnak, mint a velük versenyző privát magáncégek. A magánvállalkozások esetében ugyanakkor a publikus adatok korlátozottabbak, így a nagyközönség számára nem nyilvánosak a tranzakciós számok.

2. A tranzakciós szorzószámok másik hiányossága lehet a tranzakció(k) szerkezete, struktúrája.

Az adatbázisok üzemeltetői a publikált pénzügyi számokból kalkulálják a tranzakciós szorzószámokat. De számos esetben a tényleges szorzószám korrigált, vagy normalizált pénzügyi számokon alapszik, amelyeket csak a tranzakcióban szereplő felek ismerhetnek.

Nem csak az EBIT vagy EBITDA alkalmas a cég értékének mérésére Forrás: Lincolnrogers | Dreamstime.com

Ugyanakkor a cégérték, melyhez viszonyítják a szorzószámokat a tranzakciós adatbázisokban, nem azonos a fizetendő vételárral, mivel a felek által megállapított cégértéket más tényező is befolyásol(hat)ja, például

  • a nettó hitel vagy készpénzállomány tranzakció záráskori egyenlege;
  • a kialkudott megfelelő mértékű működőtőke összegtől való eltérések összege;
  • történik-e halasztott vételár kifizetés is;
  • a felek egyéb más elszámolási technikát is alkalmaznak-e a fizetendő vételár meghatározásakor.

További különbséget jelenthet, hogy a felvásárló stratégiai vagy pénzügyi befektető, hiszek ezekmotívációja teljesen eltérő, ami az árat is befolyásolja.

Almási Levente végül arra a megállapításra jut, hogy

az EBITDA alapú értékelést bizonyos esetekben érdemes körültekintően használni, pl. EBIT alapú értékelést preferálni. Ugyanakkor egyéb tényezők elemzése egységesebb és pontosabb értékelésre vezethet

pl. olyan iparágakban, ahol a tőkeigény miatt a beruházás egy komolyabb tétel, vagy olyan iparágakban, pl. IT, ahol bizonyos működési költségeket aktiválni is lehetne, amelyeket azonban az EBITDA értéke nem vesz figyelembe.