Bankközi kamatmanipulációk, irathamisítások, az ügyfelek tudatos megkárosítása, és olyan pénzintézeti tevékenységek, amelyeket legegyszerűbben csak úgy lehet hívni, hogy csalás. Az ausztrál különleges testület még csak néhány hónapja vizsgálódik, és a legijesztőbb az egészben az, hogy úgy tűnik, még mindig csak a jéghely csúcsát kapargatják.
Elképesztő részletek látnak napvilágot a világsajtóban a jelenleg is zajló vizsgálatokról és meghallgatásokról, melyek fókuszában nem kizárólagosan, de főként a legnagyobb ausztrál pénzintézetek állnak. Az előzetes feltáró munka eredményeként, március 13-án elkezdődtek az érintett pénzintézetek felelős vezetőinek meghallgatásai, melyek várhatóan az idei év egész hátralévő részében folytatódnak majd.
A kipattant botrány több ausztrál pénzintézetet érint, elsősorban pedig a legnagyobbakat.
A Commonwealth Bank, piaci kapitalizációja alapján, a pénzintézetek között a piacvezető, Ausztrália egyik legnagyobb vállalata, egyben az ország legnagyobb hitelezője is. Tavaly 9,8 milliárd dolláros nyereséget termelt (amerikai dollárban). Mögötte ott a Westpac, az ANZ, és a NAB.
A négy óriás mellett még három másik pénzintézet jogosult betétkezelésre. A
hét bank kezelte eszközállomány együttes értéke 4,6 ezer milliárd dollár
– ez az elképzelhetetlen nagyságú összeg Ausztrália GDP-jének nagyjából két és félszerese.
Egyelőre nem tudni, hogyan hat a pénzintézetek értékére a most terebélyesedni látszó botrány, bár vélhetően nem javít azok piaci pozícióin.
Kiderült ugyanis, hogy a pénzintézetek külön, és volt, hogy együttesen, több dologban is súlyosan szabályszegő,
illetve egyenesen korrupt magatartást folytattak éveken, sőt egyes esetekben több mint egy évtizeden át.
Az egyik legdurvább húzás az eddig feltárt ügyek között az, hogy a Commonwealt – azóta már lemondott – vezetője elismerte,
halott ügyfeleknek számoltak fel extra költségeket pénzügyi tanácsadásként.
A bankok és a gyakran – mint ebben az esetben is – tulajdonukban álló pénzügyi tanácsadó cégek vertikális integrációnak hívják ezt a megoldást, amikor az értékesített pénzügyi termékhez előzetes tanácsadás tartozik, mely az ügyfélvásárlást követően profitot eredményez a pénzintézetnél. Az elv nagyjából itt is ez volt, csak éppen a tanácsadást „igénylők" halott ügyfelek voltak.
Erről pedig a bank egészen mostanáig hazudott a felügyeleti szerveknek.
A halott ügyfeleknek való díjfölszámítás sok esetben több éven át zajlott, de ismertté vált olyan is, amikor már egy évtizednél is régebb óta „fizetett" a már nem élő kliens azért, hogy a számára legjobb pénzügyi termékeket találják meg a tanácsadók.
Az ügyet súlyosbítja, hogy úgy tűnik, nem elszigetelt esetekről vagy pusztán a tanácsadók elkövette csalásról van szó. A banknál már 2015-ben tudtak a kialakult gyakorlatról, de nyilvánvalóan
szándékosan választották a hallgatást és nem jelentették a meghökkentő eseteket a felügyeletnek.
A vizsgálat jelenlegi szakaszában vélelmezhető az is, hogy a négy nagy pénzintézet összejátszott a tanácsadási szolgáltatásokban. Az ellenőrzések feltárták azt is, hogy a tanácsadó cégek az esetek elképesztően magas arányában, azok 75 százalékában, nem azokat a termékeket értékesítették, melyek az ügyfeleknek a leginkább kedvezőek voltak, hanem azokat, amikért a legnagyobb jutalék, illetve a legmagasabb pénzintézeti díj járt.
A NAB és ANZ pedig a bankközi kamatokat manipulálta, emiatt tavaly már sokmilliós bírságot is kaptak.
Egészen döbbenetes számú lakáshiteles banki ügyfélnek fizettek ki kártérítést a pénzintézetek az elmúlt években: mintegy 540 ezer ügyfelet károsítottak meg valamilyen módon, összefüggésben lakáshitel-szerződéseikkel.
A Commonwealt Bank más tekintetben is botrányos gyakorlatot folytatott. Több év leforgása alatt,
legalább 53 ezer esetben szegte meg a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megakadályozásáról szóló szabályokat.
A bankok 2010-től már több száz millió dollárnyi kártérítést fizettek ki – sokmillió – fogyasztóknak és a kiskereskedőnek. Ezek főként lakáshitelekkel, autóvásárlási hitelekkel, bankkártyák használatával összefüggő kártérítések voltak. De 93 millió dollárt fizettek már eddig vissza, 2017 végéig bezárólag, fals tanácsadói szolgáltatásokért is.
Hosszas politikai huzavona előzte meg a most vizsgálódó, különleges szakértői testület felállítását. Ha a meghallgatásokkal végeznek is, a botrányos ügyek és gyakorlatok feltárása várhatóan idén nem is fog véget érni.