A versenyfelügyeleti bírság kiszabásának célja az, hogy a vállalkozásokat visszatartsa a tisztességtelen piaci magatartástól, és egyúttal megteremtse a gazdasági verseny tisztességét. A büntetésen túl a prevenció is cél.
„A GVH az általa indított fogyasztóvédelmi eljárásokban az érintett vállalkozások előző évi nettó árbevételének tíz százalékáig terjedő bírságot is kiszabhat.
Fontos, hogy ez nem csak elvi lehetőség, 2012 és 2016 között a GVH összesen több mint harminc milliárd forintnyi bírságot szabott ki, amelyek közül kiemelkedő a bankszövetség 4 milliárd összegű büntetése a közös adatbázis üzemeltetése révén előálló információs kartell miatt" – mondta el dr. Kocsis Márton, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Ebből kifolyólag a vállalkozásoknak számolniuk kell azzal, hogy versenyjogi jogsértés esetén jelentős, növekvő mértékű szankciókkal találhatják szembe magukat.
A bírságközlemény viszont az említett szigorított bírságszámítási szabályokon kívül számos olyan új lehetőséget is bevezetett, amelyek igénybevételével a vállalkozások jelentősebb mértékben csökkenthetik a velük szemben kiszabandó bírság összegét.
„Erre példa a Vj/16/2017 számú kötelezettségvállalással zárult ügy, ahol az OTP fogyasztói kompenzációt, valamint oktatási célú kommunikációs kampányt vállalt annak érdekében, hogy elkerülje a bírság kiszabását" – ismertette dr. Kocsis Márton, aki szerint úgy tűnik, hogy a bírság kiszámítása körében is bonyolultabb fogalomrendszert fog használni a GVH, megnehezítve ezzel a bírság lehetséges összegének előrejelzését.