Ne hanyagoljuk el a hírlevelet

„A partnerünk nem gép: szabad akarata van” – A féltékenység csapdájában okostelefon fétfi chat munkahely
Vágólapra másolva!
Az egyik legtriviálisabb marketing eszköz a Facebook. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más megoldásokat el kellene felejteni. A hírlevelek alkalmazása sok esetben hatékonyabb is lehet a közösségi média eszközeinél.
Vágólapra másolva!

A hírlevél szerepe a közösségi média egyeduralkodóvá válása miatt háttérbe szorult. Nem annyira menő, mint egy jól felépített Facebook-kampány, nem ad közvetlen visszacsatolást – nem lehet kommentelni, lájkolni.

Ezzel együtt azonban ha jól használja a cég, hatékonyabb lehet egy Facebook-hirdetésnél.

Mivel a hírlevelet a vásárló kéri, valószínűleg nagyobb arányban nyitja meg a levelet az olvasó. A közösségi médiában kéretlenül ömlenek a hirdetések – ha valamiért rákeresünk egy turmixgépre, heteken át ömlik ránk számtalan turmixgép-hirdetés, pedig nem akarunk ilyet venni.

Ezzel szemben a hírlevél egy szűrt közönségnek megy.

Csak az kér egy barkácsáruháztól hírlevelet, aki rendszeresen látogatja ezeket a boltokat, az kér receptötleteket egy halbolttól, aki szereti a halat, az szeretne csináld magad videókat nézni, aki ügyesen tesz-vesz otthon.

A közösségi média menőbb, de a hírlevél sokkal hatékonyabb eszköz Forrás: Shutterstock


Ez mindenképpen érdemes kihasználni, hiszen itt a vállalkozás – legyen szó akár cukrászdáról, akár barkácsboltról vagy színházról – valódi vásárlóit tájékoztatja, csábítja magához. A vevői, olvasói adatbázis saját gyűjtés, az nem függ semmiféle közösségi média algoritmusától vagy más külső körülménytől. Fontos azonban, hogy jó hírlevelet gyártson a cég, ne pedig levélszemetet.

De mi is kell ehhez?

Első körben ki kell találni, hogy milyen rendszerességgel küldi a hírlevelet a cég.

Napi szinten teljesen felesleges levelezni.

Egyrészt senkit sem érdekel egy cég napi szinten, másrészt biztosan nem lesz hosszú távon ennyi mondanivaló. Adott esetben bőven elég két-háromhetente kiküldeni a hírlevelet, ez is rendszeres kommunikációt jelent.

A felmérések szerint egy email elolvasására átlagban nyolc másodpercet szán az ember. Ez azt jelenti, hogy nincs lehetőség a fecsegésre. Ha a hírlevél első bekezdése, első mondata nem kelti fel az érdeklődést, nem fogják végig olvasni. De mit érdemes akkor belerakni a hírlevélbe?

Be lehet számolni az iparági trendekről, hírekről, de lehetőség szerint ez ne egy kéthetes cikk legyen, ami végigment a teljes médián. Egy hazai disztribútor beszámolhat a nemzetközi partnercég új termékeiről, egy festékbolt a színtrendekről, de végig lehet venni az iparágat érintő jogszabályváltozásokon, statisztikákon is. Érdemes összeírni tucatnyi témát, amiről a hírlevél szólhat, így a későbbiekben is tervezhetővé válik annak összeállítása.

Fontos, hogy a hírlevél nem vásárlói katalógus, az ne egy értékesítési ajánlat legyen.

Ez ugyanis hosszabb távon mindenképpen azt fogja eredményezni, hogy a hírlevelünk a levélszemét mappába kerül olvasatlanul. Ez pedig azt jelenti, hogy feleslegesen dolgoztunk. Marketingszakemberek szerint a direkt értékesítés legfeljebb tíz százalékot tegyen ki a hírlevélben.