Kötelezhető-e a munkavállaló a csapatépítéses zsákfutásra?

Halászi, 2014. január 22. Tokody Tibor, a Győri ETO FC labdarúgója egy talicskát tol a klub játékosainak Pusztaolimpia elnevezésű csapatépítő tréningjén a Halásziban lévő Babos Majorban 2014. január 22-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba

A csapatépítés ötlete eredetileg pozitív szándékkal született meg, melynek célja a munkavállalói csapatszellem erősítése, hogy aztán az a munkavégzésre is pozitívan hasson ki. Azonban a zsákban futás, az állathangutánzás vagy a szabadulószoba már nem biztos, hogy elérik ezt a célt. Kötelezheti-e a munkáltató a dolgozóját ilyen „játékokban" történő szereplésre, ha ő egyébként vonakodik ettől?

Mostanában egyre népszerűbbek a céges csapatépítő tréningek, ahol a munkatársak kiszabadulnak a munkahely adta kötöttségek, a robotolás alól és más környezetben, játékosan dolgoznak együtt. Az ötlet tulajdonképpen teljesen helyénvalónak tűnik.

Azok a csapatépítések, amelyek a munkavállalók elképzeléseinek is megfelelnek, bizonyára jól is végződnek. És ez a célja a munkáltatónak is, hiszen az egész csapatépítés ezt szolgálja.

Ezért a legtöbb esetben eszébe sem jut a munkáltatónak olyan közösségépítő tréningre, vagy azon belül olyan feladatra kötelezni a munkavállalóját, amin az nem szívesen vesz részt.

- írja Kártyás Gábor az Adó.hu hasábjain.

De mégis, mi történik, ha egy munkavállaló úgy ítéli meg a játékot, hogy ő már túl idős ahhoz, hogy bohóc legyen?

A munkáltatónak arra kell figyelnie, hogy a csapatépítő játékon egyetlen munkavállalóját se sértse aránytalanul "Forrás: MTI/Krizsán Csaba "

Az biztos, hogy a munkavállaló csak a munkaszerződése szerinti feladatok elvégzésére kötelezhető. Magyarul a munkavállaló elvben a munkaszerződésre hivatkozva kibújhat a csapatépítő játékok alól, még akkor is, ha arra munkaidőben, a szokványos munkavégzés helyett kötelezi a munkáltatója.

Persze az már egy más kérdés, hogy a munkavállaló nem ezzel kezdi az ellenállást, hiszen neki is célja az együttműködés a munkáltatóval, és a kevesebb „rossz pont" a munkaadója szemében. Azonkívül a kollégák is lehet, hogy rosszallóan néznek a renitens munkatársukra, hiszen egy kis kikapcsolódás mindenkinek belefér.

És ez egy fontos sarokpont, hiszen mint Kártyás Gábor megjegyzi, minden munkavállalónak, bármely munkakörben törvényi kötelessége a munkatársaival együttműködni.

Ez alapján pedig már előírhatóak olyan feladatok, képzések, amelyek célja kifejezetten a munkavállalók közötti csapatépítés.

Vagyis a munkáltató jogi szempontból utalhat arra, hogy itt a munkaszerződéstől eltérő „foglalkoztatás" zajlik, amely egy képzés tulajdonképpen.

Sőt, erre évi 44 munkanap erejéig a törvény is biztosít lehetőséget.

A munkavállaló azonban nem kötelezhető olyan munkára, amely sérti a személyiségi jogait, különösen az emberi méltóságát.

Kártyás Gábor szerint ezért olyan esetekben, amikor a sérelem aránytalan, mint például a családtagját éppen gyászoló munkavállaló, vagy a nagycsaládos esetében, aki inkább dolgozna, mint később túlórával pótolja be a csapatépítés során elmaradt munkát, a munkáltató nem kötelezheti a munkavállalót a csapatépítés alól.

A csapatépítés munkaidőnek minősül,

még a hétvégi is, azaz a munkavállalónak a hétvégi csapatépítés után jár a rendkívüli munkaidőre járó pótlék és a csapatépítéssel kapcsolatos összes költséget is a munkáltató fizeti. Itt viszont a munkavállaló tényleg csak az aránytalan jogsérelemre hivatkozhat, hiszen a részvétel ezen kötelező, így akár felmondással is járhat a csapatépítés megtagadása a munkavállaló részéről.

Fontos még az is, hogy a munkavállaló a csapatépítésen sem viselkedhet úgy, hogy az a munkáltatójára rossz fényt vessen, hiszen ez még rendkívüli felmondással is járhat.

Összességében a munkavállalónak csak akkor célszerű megtagadnia a részvételt a csapatépítő tréningen, ha az rá nézve valóban indokolhatóan sérelmes,

más esetben célszerű inkább „lenyelnie a békát" és jó képet vágnia a tréning játékos feladataihoz.

További részletek az Adó.hu fent hivatkozott cikkében.