A magyarok nem akarják könnyen visszaszerezni jogos pénzköveteléseiket

Több mint 6 százalékkal emelkedett a fizetési meghagyásos eljárások (fmh) száma 2017-ben Magyarországon, és 88 százalékuk néhány héten belül jogerőre is emelkedett, azaz sikerrel végződött – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartásából. A több mint 559 ezer kérelem túlnyomó többségét továbbra is cégek kezdeményezték és csak csekély százalékát terjesztették elő magánszemélyek. Még mindig kevesen vannak tisztában vele, hogy a lejárt tartozás vagy károkozás esetén a fizetési meghagyásos eljárás a legegyszerűbb és leggyorsabb – 3 millió forint alatt pedig kizárólagos, jogszerű – módja a pénzkövetelés pereskedés nélküli visszaszerzésének. Tavaly az eljárások mindössze 6,2 százaléka alakult perré, azért mert az adósok részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat, és tíz eljárásból átlagosan hét – összesen 400 ezer ügy – került a végrehajtók elé.

A tavaly indított összesen 559.408 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem túlnyomó többségét követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok – tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók – kezdeményezték, és a behajtani kívánt tartozások összege többnyire néhányezer és tízmillió forint között mozgott.

2017-ben a fizetési meghagyásos eljárások kétharmada elmaradt rezsidíjak és kifizetetlen telefonszámlák miatt indult.

"Emellett akadtak parkolási bírság miatt induló ügyek, némelykor pedig bliccelés kapcsán kiszabott büntetések miatt kezdeményezték a közjegyzőknél a fizetési meghagyás kibocsátását.

A hitelkártya-tartozások háttérbe szorultak, aminek az lehet a magyarázata, hogy némiképp óvatosabb lett a bankok hitelezési gyakorlata"

– nyilatkozta dr. Tóth Ádám, a Magyar Közjegyzői Kamara elnöke hozzátéve, hogy a szerzői jog megsértésével kapcsolatban is sok fizetési meghagyásos eljárás indult a nyilvános helyeken – például éttermekben, sörözőkben, üzletekben – jogosulatlanul lejátszott zeneszámok miatt.

A szóbeli és írásbeli kérelmek alacsony aránya (1,7 százalék), valamint a közjegyzők tapasztalatai azt mutatják, hogy

továbbra is kevés magánszemély kezdeményezi az eljárást.

Az ismerethiány és az elhúzódó pereskedéstől való félelem miatt sajnos még mindig nagyon sokan hagyják veszni a jogos pénzkövetelésüket. Holott 30 millió forintos összeghatár alatt magánszemélyek közvetlenül – ügyvédi közreműködés nélkül –, bármely közjegyzőnél kezdeményezhetik a fizetési meghagyás kibocsátását, legyen szó vissza nem fizetett magánkölcsönről vagy elmaradt bérleti díjról.

A tévhitekkel ellentétben

a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására sem

– csupán kérelmezni kell a közjegyzőnél a fizetési meghagyás kibocsátását. Az eljárás egyszerű és gyors, ha a kérelem elektronikus úton érkezik, a fizetési meghagyást 3 munkanapon belül, a szóbeli vagy írásbeli kérelmek esetén pedig 15 napon belül kell elbírálnia a közjegyzőnek.

Nem kell bíróságra menni a követeléssel: a fizetési meghagyás is végrehajthatóvá válik, ha a fizetésre kötelezett nem emel ellene kifogást, és nem fizeti meg a jogerőre emelkedés után sem Forrás: Shutterstock

Az eljárás mellett szól az is, hogy a tavaly kibocsátott fizetési meghagyások 88 százaléka néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött. Vagy azért, mert a fizetésre kötelezett elismerte tartozását, vagy mert nem élt ellentmondással ellene, ami szintén elegendő ahhoz, hogy a fizetési meghagyás a kézhezvételét követő tizenhatodik napon jogerőssé váljon.

Aki ezt követően sem fizet, az ellen végrehajtást lehet kezdeményezni.

Ilyen eljárást 2017-ben közel 400 ezer esetben kértek, azaz tízből átlagosan végül hét esetben indult végrehajtás az adósokkal szemben. Ennek oka, hogy

a fizetési meghagyás kézhezvétele önmagában növeli a fizetési hajlandóságot,

azaz sok adós nem várta meg, míg végrehajtási szakaszba kerül az ügye, hanem időközben rendezte a tartozását. Előfordul továbbá az is, hogy a hitelező megfeledkezik az ügyről vagy kivár a végrehajtás kezdeményezésével.

2017-ben a fizetési meghagyások mindössze 6,2 százalékából, megközelítőleg 35 ezer eljárásból lett per, mert a fizetésre kötelezettek részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat.

Az új szabályok szerint 2018 januárjától 3 millió forintnál kisebb összegű pénztartozás esetén perindítás helyett közjegyző bocsáthat ki fizetési meghagyást, 3 és 30 millió forint közötti követelés esetén választani lehet a fizetési meghagyás és a per között, 30 millió forint feletti követelést pedig csak bírósági úton lehet érvényesíteni.