Íme hat tipp a munkaerőhiány megoldására

balatoni munkaerőhiány, Siófok, Strongbow sétány
balatoni munkaerőhiány 2015.
Vágólapra másolva!
A munkaerőhiány az elsődleges az üzleti kockázatok között a vállalkozások szerint. Vannak azonban a cégek kezében is lehetőségek a fluktuáció csökkentésére és az utánpótlásra. Bemutatjuk ezeket.
Vágólapra másolva!

A magyarországi cégek számára a 2018-as év legnagyobb kihívása egyértelműen a munkaerőhiány kezelése, melyre egy szakértő, dr. Tomka Barnabás tollából kapunk tanácsokat a Piacésprofit.hu-n.

1. Új munkaerő felvétele

Nyilván ez a legkézenfekvőbb megoldás, ezt a legtöbb cég így gondolja, de ma már a betanított munkásokat is fejvadásszal keresik.

A „levadászható" és munkába állítható érdemi munkaerő véges, így az eredményesség nem garantált, ráadásul a minőségi munkaerő konkurenciától történő átcsábítása újabb bér- és költségfelhajtó erővel bír.

2. Béremelés

A meglévő munkatársak elcsábítása ellen a cégek többsége béremeléssel, illetve egyéb juttatások, kedvezmények nyújtásával reagál.

A 2017-es év rekordszerű, átlagosan 10 százalék feletti bérnövekedést hozott a munkavállalóknak. 2018-ban ez még mindig 8-9 százalék körül lehet.

A kkv-k egy nagy része képtelen tartani ezt a bérnövekedési tendenciát, mivel az a működésüket, hatékonyságukat, végső soron versenyképességüket veszélyezteti.A béremelés alkalmazásának lehetőségei korlátozottak, amit már a 2018-as prognózisok is igazolni látszanak.

3. Rugalmasabb elvárások a pályázók irányába

Amennyiben egy cég továbbra is új munkaerő felvételében látja a kiutat, akkor ennek egyik lehetséges módja, hogy a felvenni kívánt új munkaerővel szemben támasztott követelményeket csökkentik vagy lazítják. Ez bár azt eredményezi, hogy az újonnan felvett munkaerőt át- és továbbképzésben kell részesíteni, de a nagyobb merítési lehetőség vélhetően nagyobb találati arányt is biztosít.

Nincs egyetlen biztos kiút a munkaerőhiány csapdájából Fotó: Szabó Gábor - Origo

4. Robotizáció, gépesítés

Korábban többnyire ellenségesen tekintettek erre a folyamatra, de mára éppen hogy megfordulni látszik ez a szemlélet. A robotizáció - pótolva a hiányzó emberi munkaerőt - legalább részben megoldást kínál a munkaerőhiányra.

A robotizáció azonban egy fejlődési folyamat is egyben, amely nem gyorsítható fel és igen költséges, így csak tőkeerős környezetben jelent valós alternatívát.

A robotok mellett az ember továbbra meghatározó eleme marad a munkaerőpiacnak, a gazdaságnak.

5. Át- és továbbképzések

A képzések talán a legkevésbé látványos, ám éppen emiatt kiszámítható és tervezhető hatásfokú eszközök a munkaerőhiány leküzdésében. Nagy létszámot érintő alkalmazása vállalati szinten nem szükséges és nem is életszerű, a várt eredmény pedig nem azonnal, hanem hónapok vagy akár csak évek múlva hozza meg az elérni kívánt hatást, ezzel viszont számolni lehet.

6. Nyugdíjasok újrafoglalkoztatása

A tavaly év vége felé lehetett először konkrét és átfogó javaslatokat hallani a nyugdíjasok újbóli- vagy visszafoglalkoztatása ötletéről.

Előnye, hogy olyan társadalmi réteg jelenne meg újból a munkavállalói oldalon, amelynek a munka világa egyáltalán nem számítana idegen területnek.

Az alapvető kérdés az, hogy mekkora a visszafoglalkoztatható nyugdíjasok köre, akik akarnak, illetve alkalmasak és képesek is dolgozni és milyen területeken.

+ 1 Hatékonyságnövelés

A fenti megoldások egyike sem az egyértelmű, egyetlen kiút a munkaerőhiány csapdájából. Vannak köztük rövidtávon hatékony, hosszú távon azonban fenntarthatatlan megoldások, vagy olyanok is, melyek csak hosszabb távon hatnak.

Ha egy vállalat legnagyobb értéke a rendelkezésére álló humán erőforrás, akkor a vállalat hatékonysága jórészt a munkavállaló hatékonyságán, a hús-vér ember teljesítményén múlik.

De mit tudnak ma a vállalatok, a munkáltatók az egyes ember hatékonyságáról, teljesítményéről? Van arról információjuk, mérik azt objektív módszerekkel?

Éppen emiatt szerepel plusz egy lehetőségként a hatékonyságnövelés, mint megoldás, amely a már meglévő munkaerő teljesítményének mérésén és optimalizálásán alapul, mint további lehetséges eszköz a munkaerőhiány részbeni leküzdésére.