A lakáscélú támogatásnál egy apró hiba is sokba kerülhet

vállalati hitelezés
Couple shaking hands with businesswoman in office
Vágólapra másolva!
A lakáscélú támogatás nyújtásakor több szabályt is be kell betartani, amelyek elmulasztása súlyos anyagi következményekkel járhat.
Vágólapra másolva!

Január elsején indult az új cafeteria periódus, és bár a munkavállalók jellemzően a nettó juttatás értéke alapján döntenek, a munkáltatóknak egyéb szempontokat is figyelembe kell venniük. Az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések elmulasztása komoly következményekkel járhat.

Észnél kell lenni a lakáscélú támogatás felvételekor Forrás: PhotoAlto/Eric Audras

Fontos feltétel, hogy a munkavállaló köteles a saját lakásával összefüggő körülményeket igazolni úgy, hogy a megfelelő iratokat, bizonylatokat a munkáltató rendelkezésére bocsátja. Ugyanakkor a munkaadó felelőssége, hogy azokat megvizsgálja – akár házon belül, akár egy külső szolgáltató bevonásával – és elbírálja az igényét az adómentes támogatás folyósításával kapcsolatban.

A munkáltatónak szükséges figyelemmel lennie arra is, hogy lakás vásárlása esetén a munkavállaló a folyósítás évét követő május 31-ig, valamint építés, alapterület növelés, korszerűsítés, akadálymentesítés esetén a folyósítás évét követő második év május 31-ig

rendelkezzen a hitelintézet által kiállított igazolással.

Ha ezt a két lépést elmulasztják, akkor a támogatás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és az adóalap, valamint a járulékalap, a folyósított támogatás 20 százalékkal növelt összege lesz.

Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a már említett határidők jogvesztőek,

vagyis azok elmulasztása esetén az adóhatóság egy esetleges vizsgálat során várhatóan nem tekint majd el a támogatás adóköteles jövedelemmé történő átminősítésétől.

„Előfordulhat, hogy a munkáltató hibázik, ami a jelentős és utólagosan keletkező adókötelezettség miatt nem csak a céget, intézményt terhelő adófizetést vonja maga után, hanem jelentős adminisztrációval is jár, emellett pedig a munkavállalókat terhelő személyi jövedelemadó és egyéni járulékok miatt az alkalmazottak elégedettséget is negatívan befolyásolhatja" – mondta Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.