Kártérítést kell-e fizetnie a munkáltatónak, ha nem nyújt egy megígért cafeteria juttatást?

Two girls in a coffee shop, smiling, gossiping, drinking coffee Beautiful Coffee Break Digital Tablet Coffee Cup Girls Teenage Girls Women Females Two People Note Pad Cafeteria Young Adult Adult Smiling Laughing Talking Sitting Looking Drinking Gossip Bea
Two girls in a coffee shop, smiling, gossiping, drinking coffee
Vágólapra másolva!
A munkáltató szerződést bontott egy cafeteria elemet biztosító céggel, ezért határozatlan ideig nem kérhető az adómentes hiteltörlesztés. A cég beismerte, hogy tudott róla hogy nem lesz kérhető az elem, de erről csak azokat tájékoztatta, akik az előző évben igénybe vették a szolgáltatást.
Vágólapra másolva!

Akik nem, azok csak 5 nappal a rendszer éves megnyitása és 9 nappal a cafeteria elem megszüntetése előtt tudhatták meg, hogy nem kérhető, írja a Hrportál.hu. Ez a cafeteria szerződésbe foglalt fix összegű juttatás volt, melyet az állásinterjún is megígértek, külön is megnevezve ezt a lehetőséget.

A cég azt javasolta, hogy a munkavállaló kérjen más elemet, és tájékoztatják őt, ha hiteltörlesztésre módosíthatja majd. Ez azonban a munkavállalónak jelentős pénzbeli kiesést jelentene, hiszen 0 helyett 30-40 százalékos adót vonnak le tőle több hónapon át. Milyen kötelességei vannak a cégnek ígért cafeteria elemek fizetésére, kell-e a munkaadónak valamilyen kártérítést fizetnie az okozott kiesésért?

illisztráció Fotó: Hajdú D. András [origo]

Természetesen a munkáltató felelősséggel tartozik a szóban, írásban tett ígéreteiért,

Fata László cafeteria szakértő szerint. Azt azonban, hogy ezekért milyen mértékben köteles helytállni, a dokumentumok ismerete nélkül nehéz megítélni.

A munkavállalónak konkrétumok ismerete nélkül ezért annyi tanács adható, hogy keressen fel egy cafeteria szakértőt vagy jogi tanácsadót a cafeteria szerződésével, hogy a munkáltató helytállása megállapítható legyen.

Amennyiben azonban hónapokon belül várható, hogy ez a juttatási elem újra elérhető lesz, úgy valószínűleg tanácsosabb, ha a munkavállaló inkább befizeti a többlet adót, minthogy munkaügyi perben próbálja behajtani a kárát, hiszen az a munkáltatóval fennálló kapcsolatát ronthatja meg. Egészen más a munkavállaló helyzete akkor, ha a kérdéses juttatás nem tér vissza hónapok múlva sem, és a munkavállaló úgy érzi, hogy nincs veszítenivalója.