Az óriásbankok elviszik dolgozóikat Londonból

JP Morgan bank központ New York
A JP Morgan bank központja New Yorkban
Vágólapra másolva!
A JP Morgan a londoni befektetési részleg munkahelyeinek több mint a negyedét külföldi pénzügyi központokba telepítheti át, ha a brit EU-tagság megszűnésével jelentősen megváltozik a pénzügyi szabályozási környezet - mondta a legnagyobb amerikai bankcsoport vezérigazgatója.
Vágólapra másolva!

Jamie Dimon a BBC-nek a davosi Világgazdasági Fórumon adott nyilatkozatában kijelentette: ha Londonnak a brexit utáni időszakra nem sikerül a jelenlegi pénzügyi szabályozás viszonos elismeréséről megállapodásra jutnia az Európai Unióval, annak "nem lesz jó vége". Dimon szerint ebben az esetben

a JP Morgan négyezernél is több munkahelyet telepíthet külföldre a londoni Cityből.

A legnagyobb piaci tőkeértékű amerikai banki konglomerátum jelenleg 16 ezer alkalmazottat foglalkoztat londoni részlegében.

Közben a külföldi befektetésekkel foglalkozó holland kormányszervezet azt közölte, hogy tavaly 18 nagy brit cég tette át székhelyét Hollandiába a brexit hatásaitól tartva. Az intézet adatai szerint a 18 cég 19 millió eurót fektetett be a hollandiai áttelepüléssel és 483 új munkahelyet hozott létre.

A JP Morgan bank központja New Yorkban Forrás: REUTERS/Mike Segar

Az áttelepülés lehetőségére nemrég egyenes utalást tett a második legnagyobb amerikai bankcsoport, a Goldman Sachs (GS) vezérigazgatója is.

A Goldman Sachs európai központja szintén Londonban van, ahol a cég több mint hatezer alkalmazottat foglalkoztat.

Lloyd Blankfein, a GS vezérigazgatója azonban néhány hete Twitter-üzenetben közölte, hogy Frankfurtban járt, ahol "remek" tárgyalásokat tartott, "az időjárás is nagyszerű volt", és nagyon jól érezte magát. Blankfein szerint mindez azért is jó dolog, mert a jövőben "még sokkal több időt" fog Frankfurtban tölteni. Üzenetét a #Brexit hívószóval zárta.

A Cityt terhelő brexit-kockázatokra nagy londoni elemzőházak is felhívták már a figyelmet. A legrészletesebb elemzést erről a kockázatról az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég készítette. A ház modellszámításai szerint

a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50 százalékkal zuhanna,

és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (több mint 13 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat.

Egy másik elemzőház, a Centre for London tanulmánya szerint, ha London pénzügyi központja elveszíti hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához,

az 70 ezer citybeli pénzügyi szolgáltatási munkahely megszűnéséhez vezethet.

A cég szerint ez katasztrófával érne fel, mivel London teljes önálló exportján belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot, a londoni gazdaság teljes exportjának 50 százalékát.

Közben a külföldi befektetésekkel foglalkozó holland kormányszervezet azt közölte, hogy tavaly 18 nagy brit cég tette át székhelyét Hollandiába a brexit hatásaitól tartva. Az intézet adatai szerint a 18 cég 19 millió eurót fektetett be a hollandiai áttelepüléssel és 483 új munkahelyet hozott létre.

A londoni pénzügyi szolgáltatók elsősorban attól tartanak, hogy a brit EU-tagság megszűnése után elveszíthetik az euróövezeti piacokra szóló passporting-jogokat, vagyis szolgáltatásnyújtási engedélyeiket, különös tekintettel arra, hogy a brit kormány tervei szerint Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével egy időben kilépne az Európai Unió egységes belső piacáról is.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács tavaly novemberben döntött arról, hogy 2018-ban Amszterdamba költöztetik majd át az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) Londonból. Elemzők számítása szerint ez további 900 új munkahelyet teremt Hollandiában.

A holland kormányügynökség jelenleg mintegy kétszáz céggel egyeztet egy esetleges áttelepülésről Londonból. Sokan közülük azonban jelezték, egyelőre kivárnak, hogy miként alakul a kapcsolat a jövőben Nagy-Britannia és az Unió között, Londonnak mennyire lesz hozzáférése az Európai Unió egységes belső piacához.