Csalnak, túl nagyok, gátolják a szabad versenyt és károsak a gazdaságra

A techvilág titánjai eljutottak arra a pontra, hogy lassan kezdenek konkurencia nélkül maradni saját területükön, de máshol is inkább egymással versenyeznek, kizárva a piac többi szereplőjét. Úgy tűnik, a növekedésük nem lassul, hiszen az Amazon, a Google és a Facebook is olyan termékeket és szolgáltatásokat kínál, amikre a társadalomnak nagyobb szüksége van, mint valaha. Ugyanakkor több ország is egyre szigorúbban kezeli a nagy hármast, hiszen sokan vélik úgy, hogy ekkora gazdasági erő káros a piacra.

Európában egyre szigorúbban kezelik és vizsgálják a Facebook, a Google és az Amazon tevékenységét, hiszen mind többször látszanak a jelei annak, hogy ezek a vállalatok nem éppen sportszerű eszközökkel tesznek szert előnyre másokkal szemben.

A Google tavaly 2,7 milliárd dolláros bírságot kapott az Európai Uniótól, közben kiderült, hogy az Apple évtizedekig élvezett óriási adókedvezményt Írországban, a Facebook pedig láthatólag nem tesz semmit a felületükön megjelenő diszkriminatív állásinterjúk miatt.

illusztráció Forrás: AFP/Loic Venance

A Facebook ellen Németországban is folyik vizsgálat.

A vád szerint a közösségi média óriás a helyzetével visszaélve szerez információkat és követi nyomon felhasználóit. A franciák sem kímélik Zuckerberg vállalatát. Legutóbb ők is megfenyegették a Facebookot, hogy jelentős bírságra számíthatnak, ha a cég nem változtat az adatmegosztással kapcsolatos gyakorlatán.

Már az Egyesült Államok sem az a techmennyország ami egykoron volt. Barack Obama alatt a techvállalatok nemzeti kincsnek számítottak, de az Economist szerint 2020-ban minden bizonnyal olyan jelöltek szálnak harcba az elnökségért, akik tech-ellenesek lesznek.

A demokraták már megfogadták, hogy lesújtanak a vállalati monopóliumokra.

A republikánusok pedig - amellett, hogy ki nem állhatják a techvilág által képviselt liberális felfogást -, szintén aggódnak a jelenlegi helyzet miatt. Ezt jól mutatja az is, ahogyan az amerikai igazságügyi minisztérium (DOJ) meghiúsította a AT&T és a Time Warner összeolvadását.

illusztráció Forrás: AFP/NurPhoto/Jaap Arriens

Egyik párt sem szeretné, ha a mostaninál is több vállalati monopólium alakulna ki, és a jelenlegiekkel is minél hamarabb kezdeni szeretnének valamit.

Az Economist szerint a Google az Amazon és a Facebook túl nagyok, gátolják a szabad piaci versenyt, függőséget okoznak és rossz hatással vannak a demokráciára is. Az általuk felhalmozott információhegyek egyre értékesebbek, de ezek a vállalatok még mindig keresik az új lehetőségeket, hogy minél több adatot gyűjtsenek be a felhasználókról, a berendezéseiket pedig egyre inkább a vásárlók privát szférájába tolják, mint például az újonnan elterjedt okos hangszórók: a Google Home és az Amazon Echo.

A hírportálok kattintásaik közel 80 százalékát köszönhetik a Facebooknak és a Google-nak.

Az előző évben a két vállalat szerezte meg az új hirdetésekből befolyt pénz 80 százalékát. A Google eredményei kimagaslóak, az online kereséses hirdetések teljes hasznának a 85 százaléka az övék. Az Amazon pedig az amerikai internetes kereskedelem 40 százalékát mondhatja magáénak.

Annak is megvan az oka, hogy miért gondolják sokan versenyellenesnek ezeket vállalatokat. Az Amazon például egyben viszonteladó és áruház is. A Google határozza meg, hogy milyen felület kiadó, milyen helyet kap a keresések között, valamint hogy pontosan ki lássa a reklámokat, de még azt a rendszert is ők irányítják amely elárulja, hogy hányan láttak egy bizonyos hirdetést, magyarán mennyit kell fizetnie a hirdetőnek.

Mark Zuckerberg (Facebook) , Jeff Bezos (Amazon), Bill Gates (Microsoft) Forrás: AFP

A Google azért is bajba kerülhet, mert kényszerített néhány Androidot használó okostelefon-gyártót, hogy az eladott telefonjaikra alapból legyenek feltelepítve a vállalat különböző alkalmazásai.

Emellett mindhárom vállalat nyomon követi a felhasználókat, és azt, hogy pontosan mit is csinálnak. A Facebook egyik kevésbé ismert alkalmazása az Onavo a felhasználók okostelefonján figyeli, hogy milyen alkalmazást használnak és mennyi időt töltenek el vele. Ennek segítségével voltak képesek felismerni olyan veszélyes ellenfeleket, mint az Instagram, amit aztán 2012-ben felvásároltak, vagy éppen a WhatsApp, amelyet 2014-ben vettek meg 22 milliárd dollárért.

Amikor a Snapchat nem akarta eladni a sikeres alkalmazást 2013-ban, a Facebook egyszerűen fogta és lemásolta az alkalmazás legfontosabb jellemzőit és integrálta azokat az Instagramba. A Microsoft is próbálkozott hasonlóval 1990-ben, lett is baja belőle rendesen. A Facebook viszont, úgy tűnik, simán megússza a dolgot. A mostani techtitánoknak bármi szabad.

illusztráció Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/J.W.Alker

A tech óriások gyártotta termékek és szolgáltatások pedig sok esetben bizonyítottan függőséget okozhatnak. A tinik között például sokkal gyakrabban fordul elő depresszió azok körében, akik sokat használják a közösségi médiát, a felnőtteknél viszont kóros álmatlanságot és stresszt okozhat.

Ezen felül néhányan azzal is vádolják ezeket a cégeket, hogy rombolják a demokráciát.

A közösségi média egy buborékot teremt a felhasználó köré, a buborékon belül pedig gyakran csak olyan információkhoz jut hozzá, amelyek megerősítik azt, amit már korábban is gondolt egy témával kapcsolatban, vagy amiben hisz. A Facebookot többek között választási csalásban való bűnsegédlettel és propaganda terjesztéssel vádolták, a Youtube-ot pedig azzal, hogy nem tett semmit a terrorizmus visszaszorítása ellen, amikor a szélsőségesek egymás után töltötték fel a portálra videóikat.